A két Molnár villa (II. rész)
Az Új Almádi Újság legutóbbi számában az Alsó Molnár villa vázlatos történetét ismerhette meg a tisztelt olvasó. Következik a Felső Molnár villa története ugyancsak vázlatosan, mert az összes telekkönyvi adat közlése egyrészt igen terjedelmes lenne, másrészt kevésbé érdekes.
Felső Molnár villa (1858 évi adatok)
Birtokos: Kocsis Sándor földműves és neje Tóth Julianna, veszprémi lakosok Birtok részei:
| 4024 hrsz. szántó | 601 négyszögöl |
| 4025 hrsz. szőlő gyümölcsfákkal, pincével | 117 négyszögöl |
| 4026 hrsz. szőlő gyümölcsfákkal | 1309 négyszögöl |
| Összesen: 1 katasztrális hold | 427 négyszögöl |
Akkoriban nem számított nagy birtoknak a mai mértékkel mért 7.267 m2 nagyságú terület. Lényeges telekkönyvi változások a következők voltak.
1866. április 4-én kelt bejegyzés szerint Zsoldos János zirci ügyvéd vette meg a birtokot.
1882. augusztus 27-én, az almádi telekkönyvbe történt átvezetéskor a birtok területe, kiigazítás folytán 1 k. hold 407 n.öl nagyságúra csökkent, változatlan tulajdonos mellett.
1883. április 6-i bejegyzés szerint 3000 osztrák értékű forint ellenében az új tulajdonos Göde Ede és neje, Hanich Mária. A birtok 1900-ban megosztásra került.
1901. augusztus 31 -én, kelt bejegyzés szerint, 800 négyszög nagyságú területet, 2400 koronáért Molnár Béla és felesége, Kenessey Sarolta, valamint testvérei Kenessey Amália és Kenessey Vilma megvettek.
A terület, mint a mellékelt térképek tanúsítják, Almádi község szélén, az Almádit Vörösberénytől elválasztó út (korábban gróf Andrássy Gyula út, ma Szabadság út) mellett feküdt. Nem volt kapcsolata az akkor Felső fürdő útnak, később Erzsébet királyné útnak, ma pedig Bajcsy-Zsilinszky útnak nevezett úttal. Ezért Molnár Béla földrészleteket vásárolt, biztosítandó az említett úttal való kapcsolatot. Ezzel a birtok 1352 n. öl nagyságú lett. Az így létrejött meglehetősen hosszú „nyelet” az 1923. évi térképen érzékelhetjük, ez ma a Zrínyi utca.
Az épület építésének ideje nem ismert, de mint már említésre került, abban az időben a telek megvétele után 1-2 éven belül megvalósult az épület. Így 1902-1903-ra tehető az építése. Az 1905-ben kiadott képes levelezőlapon már szép, rendezett kert van a villa körül. Véghely Dezső így ír visszaemlékezésében „Béla bácsi” házáról: ...Almádiban ő is villát épített... és a fái, bokrai szépen nőttek, ott ültem vele kint a kertjében, spriccerezve amikor megszólalt: Bár hallgattam volna édesapádra, mennyi gyönyörűségtől fosztottam meg magamat, míg töméntelen pénzt szórva kergettem magamat össze-vissza a világba, a helyett, hogy már akkor itten megtelepedtem volna! Erre én azt válaszoltam: sohase sajnálja Béla bácsi, legalább így sokkal jobban meg tudja becsülni! Meg is becsülte holta napjáig. Halála után felesége és két sógornője tulajdonában ment át a villa, kik talán az öregségük miatt elhanyagolták, majd bérbe adták, végül Kenessey Zoltán gyerekei örökölték, kik eladták a Teréz városi (Bp.) kath, egyháznak”.
Érdekes olvasni a több mint 60 évvel ezelőtti visszaemlékező és gondolatébresztő sorokat, a 100 évvel ezelőtt történtekről.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2007 (19. évf.) 11. sz. 7. p.
