Ipoly udvar

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lonci (vitalap | szerkesztései) 2014. március 27., 12:41-kor történt szerkesztése után volt.

BALATONFÜRED, KISFALUDY SÁNDOR UTCA 3.


A szálloda épülete ma
A magántulajdonban lévő, helyi védettségű épület helyreállítása folyamatban van, az Anna Grand Hotelhez tartozó szállodában apartmanokat alakítanak ki. Falára a Községi Tanács 1964-ben emléktáblát helyezett el, amelynek felirata szerint a műemlék jellegű Ipoly szálló eklektikus ízlésben épült 1880 körül. Ma már ismert, hogy később, 1894-ben kezdték építeni, a fürdővendégek névsora szerint 1895-ben a kétemeletes, vízvezetékkel ellátott, 36 szobás Ipoly udvar, amelyben villany világított, már fogadott vendégeket. (1889-ben ezen a területen még egy istállóból átalakított régi cselédlak állt, amelynek keleti végén az izraelita vendéglő, nyugati végén a Kisfaludy étterem működött. A tervek szerint turistaház és lakások épültek volna a helyén.)

Az épület Balatonra néző erkélyeit jón fejezetekkel díszített pillérek tartják. Déli bejáratának ajtaját és felette az első emeleti négy-konzolos erkélyt kovácsoltvas rács díszíti.

Építésekor az Ipoly udvar nevet kapta. Fehér Ipoly (1842–1909) pannonhalmi főapátról nevezték el, aki 16 éves korában a bencés rendbe lépve vette fel Kálmán keresztneve mellé az Ipoly[1] nevet. Pannonhalmán tanított, majd az esztergomi főgimnázium igazgatója, 1882-ben a szegedi tankerület főigazgatója lett. 1892-ben, mikor Vaszary Kolos pannonhalmi főapátot prímássá választották, ő követte e tisztségben 1919-ig, haláláig. Számos tankönyvet és közoktatásügyi munkát írt, kitűnő szónokként ismeretes. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az országos Közoktatási Tanács elnöke is volt.[2]

Blaha Lujza szerint „Fehér Ipoly főapát ritkán jön, és kevés időt tölt Füreden. Ő nyáron, mint mondá, pihenni akar, itt meg, mint a fürdő főurát, minduntalan zaklatják képtelen óhajok- és mindenféle hasonló panaszokkal.”[3] A fürediek visszaemlékezése szerint Fehér Ipoly már Szegedről tankerületi főigazgatóként is Füredre járt pihenni. Társaság nélküli, zárkózott ember volt.[4] A sovány, magas, komoly, ridegnek látszó főapáttól alkalmazottai féltek, mások igazságos, jó embernek ismerték.[5]

A vendégnévsorok tanúsága szerint a megnyitása utáni évben, 1896 júniusában itt pihent Lotz Károly „akadémiai festész, fiával”. Július 7-én érkezett és egy hétig szállt meg itt legnevesebb vendége, Stefánia főhercegnő és udvarhölgye gróf Széchenyi Melanie, báró Gudenus Ernő főudvarmester és öt cseléd.[6] 1897-ben pihent itt Herczeg Ferenc mint országgyűlési képviselő, Lotz Károly tanár, Türr István tábornok. 1898 júliusában Horthy Miklós, 1914 nyarán Szép Ernő író.[7]

A szanatóriumi építkezések miatt 1913 áprilisában Kisfaludy Sándor szobrát az Erzsébet udvar közeléből minden ünnepélyesség nélkül az Ipoly udvar elé helyezték át.[8] A Balatonra néző oldalon több erkélyes szobával rendelkező, modern berendezésű szálló 1914-ben a főidényen kívül 30%-kal olcsóbban fogadta vendégeit.[9]

1935. január 1-jétől ez az épület is visszakerült a bérlőktől a rend kezelésébe, márciusra kész volt az átalakítása, hideg-meleg folyóvízzel látták el. [10]

1943 januárjában már több mint kétszáz ápolt volt a füredi hadikórházban, ezért az Ipoly udvart is igénybe vették.[11] 1945. március 24-én a német és magyar katonák elmenekültek, másnap a szovjet csapatok bevonultak Füredre. 27-én a szanatórium vendégeinek és a menekülteknek át kellett költözni az Ipolyba, ahol eddig a magyar katonai kórház működött. Piszok, szemét, még holttest is maradt a kitört ablakú épületben, ahol kétszáz-háromszáz menekült zsúfolódott össze, 10-12 fő egy kis szobában. Az oroszok innen is elvitték robotra az embereket.[12]

A Szanatórium rendbetétele után 1948. június 1-jén megnyitották az Ipoly udvart is.[13] A következő évben államosították a fürdőt, 1954-ben az Állami Kórház átvette az épületet, amelyben addig pártiskola működött.[14] Ez lett a kórház 2. sz. épülete, itt működött gazdasági részlege és nővérszállása. 2005-ben került magántulajdonba.


Jegyzetek

  1. ↑ Dr. S-A.: Fehér Ipoly. = Vasárnapi Ujság. 1892. 13. sz. márc. 27. 217-218.
  2. ↑ Magyar Országgyűlési Almanach 1897-1901.
  3. ↑ Blaha Lujza naplója. Közread. Csillag Ilona. Bp., 1987. 277.
  4. ↑ Tábori Kornél: Híres régi fürdővendégek.= Balatoni Kurir 1941. márc. 6. 10. sz. 2.
  5. ↑ Bodó József: Régi füredi apróságok. = Balatoni Kurir. 1944. márc. 16. 16. 12. sz. 2-3.
  6. ↑ Stefánia özvegy trónörökösné a Balatonon. = Vasárnapi Ujság. 1896. júl. 19. 29. sz. 484.
  7. ↑ Németh Ákosné: Szép Ernő Balatonfüreden. = Füredi História. 2006. 15. sz. 3-5.
  8. ↑ Balatonfüredi Hírlap 1913. ápr. 27. 17. sz. 4.
  9. ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely. Balatonfüred, 1914. 34.
  10. ↑ Balatoni Kurir. 1935. márc. 20. 12. sz. 5.
  11. ↑ Balatoni Kurir 1943. jan. 28. 4. sz. 2.
  12. ↑ Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. Tihany, 2003. 181-188.
  13. ↑ Balatoni Kurir 1948. ápr. 1. 7. sz. 3.
  14. ↑ Dr. Debrőczi Tibor: A szívkórház múltja és jelene. In: Balatonfüred fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Balatonfüred, 1965. 43-55.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.

A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Ipoly_udvar&oldid=14319”