A balatonalmádi róm. kat. egyházközség története
A Lok dűlőrészen szőlő alá forgatáskor római kori épületmaradványokat, sírkamrákat, oszloptöredékeket, téglákat mentettek be a veszprémi múzeumba, mikor az már kultúrigény lett. Tehát lakott hely volt. Legalább az a rész, mely az Öreghegytől a Malompatakig terül. Középkori okleveles tanulság kettő fordul elő. A veszprémi káptalan 1493, 1519-ben határjáráskor „Almádi szőlőhegy"-nek említi. Kezdettől káptalani birtok. Tévesen az almádi bencés apátsággal vétették össze. E múltja tudákos megírója egyenesen szárberényi „dömés apátságot" írt (Sz. M.). Szárberény Vörösberény okleveles neve. Szár: szirtet jelent. Vörös jelzőjét a régi lakosok nem a kövének, a permi homokkőnek színéről, hanem a jezsovitákról, kiket „Vörösbarátoknak" hívott a pálos fehér, a ferences cseri s a premontrei fehér papokkal szemben. A Jézus társaság rend fennállásáig Almádi hívei is a freskós, remek barokk csodába jártak istentiszteletekre. Eltöröltetésük után, 1773-tól világi plébániává alakul. Anyakönyvei 1746-tól vezetve s ott már Vörösberény a neve.
Almádi telektulajdonosai legnagyobb részt veszprémi mesteremberek a székeskáptalanon kívül. Oly szép számmal lakták Almádit, hogy 1885-től lelki szükségét érezték kápolna emeltetésének. Közadakozásból épült a Remete patak balpartján, a már 1879-ben emelt kőkereszt mögött, két út összetorkolásánál „Apostolok oszlása" tiszteletére a kt. kápolna. Telkét Kurcz Rudolf és neje ajándékozta. Brenner Lőrinc és Krisztián József építették. Később a bájos királyi Szent tiszteletére „Szűzszent Margit" ajánlották föl. Az oltárképet Blázy Imre, a veszprémi áll. polg. iskola rajztanára festette (1890). A kápolna búcsúját nyáron (Alacoque Margit) tartották s 1935-ig a berényi plébános s kántor kötelezően misét szolgáltak, bár a királyleány névünnepe január 19-re esik.
Almádi már szervező kezekbe kerül. Véghely Dezső történész s a megye alispánja várszerű nyaralót építtet. Parkot és gyümölcsöst létesít körülötte. Példáját követik a birtokosok. A rózsaszíntónusú Telepy kép jóslat. Utat mutat. A téres nagy telkeken egymás után épülnek a tágas nyaralók. A vezető alispán példájára Brenner cementgyáros Véghelyi mellé új, mozgékonyabb ember szerződik: Óvári Ferenc, Veszprém városának ügyésze, s a Veszprémi Takarék megszerzi a székeskáptalantól az alsóörsi közlekedési útmentét. Hosszú lejáratú kölcsönöket bocsáttat hozzá a takarékjával a vásárlóknak. Az ország minden részéből toborzódnak: Pozsonytól Kolozsvárig, Győr, Budapest, megint Veszprém jár elől jó példával. Nagyrésze kisemberek. Már a vincellérek, s más állandó lakosok száma iskola építését kívánja. 1904-ben avatják fel az állami iskolát. Óvári ajándékozta hozzá a telket. Hitoktatásra a vörösberényi r. kat. plébánosok, a ref. lelkészek járnak át. Óvári szervezi a fürdőorvosi, a jegyzői, majd az állandó községi orvosi állással kapcsolatban a gyógyszertárt, csendőrséget, postamesterséget. Állandó lakók száma 1890-ben 296, 1900-ra megkétszereződik, 1920-ra 986, ebből kat. 686, ref. 247, egyéb 53.
1908-ban megépül a felső balatoni vasútvonal. Börgöndön át Budapestet köti össze a Balatonfelvidékkel Tapolcáig. Így teljesül régi vágya a fürdővidéknek. Veszprémen át Győr-Alsóörssel kapcsolódik bele. A 48-as kortes ellennóta „Éljen Kossuth, nem kell vasút!" átformálódik „éljen Kossuth, van már vasút"-ra. Széchenyi első álmának (balatoni gőzhajózás) valóra válása után, ellenfelének fia Kossuth Ferenc valósítja meg az északi balatoni vaspályát, a déli parttal szemben. Nagy lendületet ad ez ennek a bájos, elragadóan kedves, pormentes, most már szőlős, dísz- és gyümölcsfás hegyoldalnak. Az építkezés áttolódik a Pinkóczloki plátóról az Öreghegy aljára, majd oldalára. Kossuth fia iránti hálából szobrot kap a világneves apa és Petőfi is. Ennek a derékszobrát Izsó Miklós, Kossuthét Holló Barnabás annyi híres domborművi jelenet megalkotója tervezi. Kenese is szoborral áldoz Kossuthnak, amiért fia kiemelte elszigeteltségéből. Fürdővendégei vagy Siófokon át gőzhajóval, vagy tengelyen Lepsényen át közelítették meg. Almádit is. Mióta Jókai csónakja belefordult a siófoki vízbe, ő is Veszprémen át tengelyen utazott a Savanyúvízre nyaralójába. Rákóczi Ferenc szabadsághősünk szobrát Szekfü Gyula nagy történészünk „Bujdosó Rákócziján" való méltatlankodás hozta létre. Szintén Holló Barnabás műve. Mint Véghelyi Dezső emlékpadjának (Csikász Imre plakettje) felavatása a világháború előestéjére esett. Márki Sándor neves történészünk, a kolozsvári egyetem tanára olvassa fel háborús hangulatban emlékbeszédét. Több nyaralótulajdonos kolozsvári professzor társa jelenlétében. Majd minden jelenlévő érdekelve volt bevonult hozzátartozója, sőt hősi halottja révén, a világháborúval.
Mégis a hadi világban vetődik fel az eszme, hogy templomot kellene építeni. Rada István kanonok, neves műfordító vállalja is, de a szemben lévő telket nem volt hajlandó kat. templom céljára eladni tulajdonosa, Cs. Szabó László. A hadi jótékonyságot szolgáló gyűjtések, bálok, tombolák mellett a templom javára rendezett hasonló összejöveteleket, hajókirándulásokat Óvári. A befolyt jövedelem a háború után elértéktelenedett.
Mikor felszólítást kapott az anyaegyház (1925), hogy a leányegyházakban is meg kell alakítani az önálló egyházközségi tanácsot, Óvári lelkesen állt a mozgalom élére. Felvetette és ébren tartotta a templom eszméjét. Gyűlt a pénz ismét, mint szokás, bálok, adományok, kirándulások stb. rendezésével.
1928-ban megépül az ötezer elemi iskola keretében a háromtantermes új állami iskola. Készülődik a nemzet Sz. Imre herceg halálának 800-dos megünneplésére. A világ szeme Magyarországon. Már 60 000 pengő gyülemlett össze az építendő templomra. Óvári ingyen telket ajánl föl. Mivel a fürdő miatt lármásnak találták, elcseréli egy szemben fekvő impozánsabb telekért. Kifogásolják, hogy kiesik a központból. Felajánlja, hogy vegyenek másutt, ő az építésbe adja a telek árát. Le is ültek a fehér asztal mellé, tárgyaltak, magyarmiskásan sok beszéddel, de a zsebébe nem nyúlt senki.
A tanítói kar azon a nézeten volt, hogy a templom s iskola egymás szomszédságában legyen, hogy télen fűtött helyiségben gyülekezhessen a szt. misére igyekvő ifjúság. Óvári nagyszerűen tudott leszerelni minden ellenvetést s eljutott önzetlen akaratával, hogy kiírathatta a pályázatot az építésre. Hat építési terv érkezett be a hatvanezer pengős költségvetésre. Az egyházközségi tanács, majd a közgyűlés Medgyaszay István műépítész egy. magántanár tervét fogadta el. Az, mint az állomási épületet, az utolsó bakterházig, magyar népies stílusban oldotta meg feladatát. Mint a nagy építőművészek, a kor ízlését és a terep adottságát tekintette, s keleteit alap helyett központi elhelyezést tervelt. A többi tervezők történeti ízlésben, meghaladott formában mozogtak. Medgyaszay magyaros-székelyes templomot tervezett. Mesterien oldotta meg az utca felé frontozást, a térkitöltést pedig a kampanyilaszerű torony elhelyezéssel. A helybeli vörös permi homokkő díszítő elemek művésziesen keretezik a habarcsos falmezőket. Erdélyies tornya s a magas tetőzet villaszerűen alkalmazkodik a fürdőhely nyaralóihoz. A csillagos keresztek mind a négy égtáj felé egyként jelképezik a betlehemi csillagot és a megváltás jelét, mint világhírű dómokon s a pécsi székesegyházon is. A belső térkiképzés is szerencsés. A hosszanti keletelt egyházakkal szemben központiságával közelebb hozza a híveket a szent ténykedésekhez. Csupa faanyag a belső berendezése. Magyaros szív és ész alkotása. Első lelkészei (Zimmerman Szulpic s Kreutz József) „fatemplomnak" mondták lenézően, a történelmi ízlés rabjaiként. Három építésztanár is bekukkantott egy ízben s körülnézve egyetlen szóban jellemezték „Medgyaszay". Bár ez se dicséretül indult, de egyetlen szóban jellemezett. Első szerelmese, Pintér Sándor magyar szívével vallott róla, mikor a háborús pusztítás martaléka lett az Óvári hagyatékú nyaraló, plébánia, hálával fordult Istenhez egyéni s közösségi veszteségében „Ha már a próbáitatást el nem kerülhettük, legalább nem a kő és a facsipkecsoda veszett oda!"Gyöngyösy Imre vörösberényi plébános, majd szentszéki ülnök járt át misézni kocsin. Terhére volt s kora miatt nehezére is esett a hitoktatással együtt. Óvári a hitközség világi elnöke megbetegedett. Veszprémben a beteglátogatást a ferences atyák látták el. A rendház főnöke távollétében Deák (Zimmermann) Szulpic volt nagykanizsai s egerszegi zárdafőnök, híres népszónok jött. Megnyerte Óvári tetszését s a beteglátogatás eredménye lett, hogy az almádi templomadósság rendezésére kikérte szerzetétől s az egyházmegye átvette ideiglenesen, az almádi egyház ügyeinek rendezésére adminisztrátornak.
Óvári már korábban, más új egyházközségek példájára a templomadósság törlesztésére a templom körül kriptahelyeket szándékozott értékesíteni. A közigazgatástól engedélyt kért rá. Megtagadták. Elutasították. A fellebbezést Deák meg se kísérelte, bár Cinegevölgynek csúfolta a Remetevölgyre lejtő temetőt, terhes megközelíthetősége miatt.
Óvári szembaja s járása meggyöngülése miatt teljesen Deákra bízta az ügyek rendezését s a vezetést. Maga visszavonult. Lemondott felsőházi tagságáról is. Deák a tombolával egybekötött jótékonysági bál jövedelmét teljesen a lelkészi fizetésére fordította, pedig úgy vállalta, hogy a saját magánpénzéből él. Teendőiben a látványosságot szerette. Szónoklataiban az idegekre pályázott. Megtörtént, hogy gyenge idegzetű nők rosszul lettek. Jelenet is megesett. Kanizsai kvárdijánsága alatt, beszéd közben halálfejet mutatott hallgatóinak „Ilyenek lesztek!" Hogy hányan ájultak el, a fáma hallgat. Hitoktatáson nem tudott fegyelmet tartani. A térképmutató pálcikát pozdorjává verte a padokon „ezek az átkozott gyerekek!" miatt. Környezete hatása alatt megmarad rabulisztikájánál „aki aláírta a váltót a templomadósságban, fizesse ki, vagy a püspök fizesse!" A beszédét híven tükröző jegyzőkönyvre megjött az aula válasza, felmentették megbízatása alól, hogy menjen vissza a szerzetébe, az egyházmegye kötelékéből elbocsátották. Megtagadta a szerzetbe való visszalépést. Ezért felfüggesztették minden egyházi ténykedéstől.
Adminisztrátorrá Kreutz József keszthelyi káplánt a katolikus kör elnökét nevezte ki a püspök. Fogadtatása Deák környezetéből botrányos volt. Még le is köpködték egyes elbódultak. Könnyezve panaszkodta.
Kreutz József adminisztrátor 2 templomi hangversenyt rendezett. Bangha Béla jezsuita atya országos hírű szervező szónokolt és Ákom Lajos orgonaművész játszott. Kolosváryné Kuzsinszky Emma Schuberteket énekelt. A másodikon Koudela Géza beszélt, Ákom klasszikus orgona darabokat játszott. Kolosváryné Gounodot énekelt. A nagy tömegeket vonzó Bangha nem volt megelégedve a közönséggel. „A jegyek elkeltek — referáltak neki. Banghát hallgatják Pesten is. Ám fürdő évadban du. 6—7 óra között javában lubickolnak az emberek." Az anyagi siker megnyugtatta Banghát, aki tábornok öccse vendége volt, mint a többi szereplőt is rokonok látták szívesen, templomért, Kreutz szorgalmazására. Ha Deák Szuplicra került a szó, szokta volt mondani, míg meg nem erősítették, ha fát vágnak is a hátán, tűrni kellett volna, nem bakafántoskodni.
Még iskolaév elején kinevezte Rott püspök Pintér Sándor mezőkomáromi káplánt adminisztrátornak, Kreutz javaslatára. Hoss atya emberét hozta be. A későbbi eredmények igazolták őket. Puritán, szerény és serény ember került Kreutz József örökébe, aki beleszeretett Medgyaszay remek magyar szívével s a gondolatnak élt, hogy rendezze a sorsát. „Adósságáért még templomot nem árvereztek el" volt a jelszó. Pintér szerényen elvonult a Gyermekszanatórium egyik szobájába. Ott készült doktori értekezésre. Ott a jólelkű gondnok és családja ellátták avval a kevéssel, amire szinte szerzetesi igénytelenségében szüksége volt. Fogadtatása Deák udvara részéről, mint Kreutzé, megismétlődött. Letörölte a ráfröccsent sarat, s ment az elébe szabott úton. A következő év májusában tellett le Deák házbérlete (emeletes házat árendált ki), Pintér tudta, addig nem lesz nyugta Deák udvara részéről, míg el nem költözik.
Deák Szulpitz fényes egyházi felszereléssel volt ellátva. Ezt kivonta. Úgy kellett Berényből kölcsönözni: kelyhet, úrmutatót, áldoztatót, miseruhát legalább két színben. A teuton Kreutznak a kistermetű berényi pap ruhái térdig értek.
Pintér Sándor hamarosan, mint missziós területnek, az Oltáregyesülettől pótoltatott mindent. Az Egyesület almádi fiókját megalakította. Megnyerő modorával mindent kivitt. A csupasz homlokzatra (trilaginum) sgrafitóképet festetett. Az egyetlen, ami összevágott a templom modorával. Tengernek csillaga (beuroni modorban) előtt térdel négy székely ruhás magyar. A primitívség kedvességével hozta ki a tervező művész, Leszkovszky iparművészeti tanár: a víz, vitorlák, homok, jegenyék a Balatont lehelik. Tormay Béla az országos Postatakarék elnöke, fürdőigazgató élelemmel látta el a művészt és szállásáról is gondoskodott a kép kivitelezése idejére. Mint öreg prepa, aki az első évesnek azt mondja „öcsém maga tavaly még gimnazista volt, én meg jövőre tanító leszek", Pintér az adósságról így szokott beszámolni: „Tavaly ennyi volt, jövőre csak ennyi lesz".
— Nagy kalmár — mondogatták a testületi tagok ülés után. Eladja a templommelléket síroknak, mert Pintér kijárta, fellebbezett, ami Óvárinak nem sikerült, Deák pedig lépést se tett érte a közigazgatásnál, pedig vállalta a rendezést!
— Nagy kalmár! — bólogattak a hitközség vénei s feledték, hogy a Hanza-városok Kirchei, a Nyugat Chatedráljai, a Dél Duomoi is kereskedő nemzedékek gazdálkodásából nőttek a középkor, remekivé: a román, gót, reneszánsz, majd a nagy mecénások kezén a barokk csodáivá. A német lovagrendek csak sziklavárokat építettek pusztíthatatlanul. A türbék, mecsetek helyére az Eszterházyak, Szili Jánosok, Biró Mártonok — ha provinciális barokkot is, de Maelpertachekkel, Krakerokkal s Dorfmeisterekkel lehozták s magyarrá varázsolták a Mennyországot is, Zrínyi kirohanását a Zrínyiász előbeszéde szerint. Székely Bertalan már nem tudta követni. — Pintér nemcsak romokban heverő plébániát (a politikai községnek nem volt hite a romiskolát tető alá hozni) — építette föl a második világháború után, hanem Bicskei Jánossal falfreskókat álmodott a szentélybe, — a diadalívbe és az ablakközökre. A szentély oltárképe helyére barokkos jelenetben, a Gizella kápolna háttérben, Szent Imre elragadtattását örökítette meg. Valószínű az azóta feltárt Szent Imre-romok is ezt igazolják. A diadalívre a Genezáret partján játszódó halász és más jelenetek kerültek — Krisztus életéből. Az ablakközökre a magyar szentek még nem ismétlődő jelenetei: Gizella a koronázó palástot hímezi, Margit a kövezetet mossa fel alázatosságában, Remete Szent Pál elragadtatása. István fia oktatása. László imádsága a kunok legyőzése előtt s a gyakori szentáldozás szorgalmazója, Piusz pápának képe: alattuk a Krisztus kínszenvedése sorozata — egy istenáldott művész kivitelezésében és elgondolásában. Pintér nagyratörését, nemes hitét megtetézi, hogy a királyi várpalota romjai alól kimenti a Szent-Jobb kápolnát — melynek Lotz-mozaik-képei felbecsülhetetlen értékek.
Óvári kezdeményezése így vált megvalósult álommá Pintér kezén. Óvári az állami iskolának, a templomnak telket adományozott, írja alá s utalja ki a csekkeket, hogy a „fatemplom" remeke lehessen Medgyaszay Istvánnak, aki kálvinista létére kat. templomot kivitelezett. Györgyi Dénes, kat. építőművész tervezi, aki Hősök emlékét is tervezte.
Óvári 1938. ápr. 28-án halálozott el. A városa temettette, mint díszpolgárát. Felsőházi tagságban utóda, Simon György nagyprépost szentelte be hamvait, a püspök, a vármegye képviseletében, az általa alapított Balatoni Szövetség búcsúztatták pótolhatatlan ü. v. elnöküket (igazgatója Cséplő Ernő februárban halt meg). Mindkettő e személyükre legnagyobb igénytelenség megszemélyesítői, a község fáradhatatlan szolgálói.
Neveletlen emberek, akik csak a maguk érdekeit keresték, megvádolták, őt a Deák Ferenc-puritánságú férfiút. Aki leintette a hízelgő Ruszinkó Ádámot, hogy az oltár elé vájt kriptába temetkezzen, aki nem engedte, hogy a háza előtti villanydúcra szereljenek lámpát, pedig oda következett volna, nehogy rosszindulatúan önzéssel rágalmazhassák meg, pedig mint a templomkötvényeket, a Villany Rt. váltóit is zsirálta, aláírta, hogy Almádi fürdő értékét evvel is emelje. Mindent a Balatonért s a Balaton mellé szeretett... A gyermekszanatóriumokba igyekezett. A szanatórium alkalmazottai még magánügyükben is felhasználták autóját. Óvári gyalog, villamosan igyekezett. Nem vette észre gyenge látásával, hogy a tilosra áll az útjelző, s lelépett a járdáról, s elütötte egy teherautó. Balaton című könyvében Margitay Rikárd jellemezte Deák Ferenc puritánságúnak. Emberséges lelkületét jellemezte, hogy soha cselédnek fel nem mondott. Egész cseléddinasztia vette körül. A magyar „Cseléd" oly nemesen adja vissza azt a viszonyt, mint a latin famulus a családiasságot (família). A templom harangozója, sekrestyése a kertész volt. „Addig is nem dolgozott nekem" mondotta.
A Szt. Vince egyesületnek is vállalta az elnökségét. Szegénysorsú iskolás gyermekeket ruhával, iskolai könyvekkel segítette az egyesület.
Csodálatos ember volt, hogy hány egyesületnek elnöklését vállalta, abból csak jó áramlott a közösségre. Volt ideje rá s nemcsak a díszt viselte. Figyelmessége kiterjedt, hogy a templomnak juttatott adományokat sorra írásba megköszönte.
Horváth Jánosné a templomi fehérneműk mosását, vasalását, férje a miseorgonálást s az egyházi ének tanítását s a jegyzői teendőket vállalta Isten nevében, mikor már az egyházmegyei főhatóság a mamut képviselőtestületet megszüntette és a mindenkori plébános elnöklete alatt Buzeczky Béla vil. elnöke, Albrecht Alajos s Horváth János tagjai lettek. Az önkormányzatot felfüggesztette. A fáradhatatlan Óvárinak, kinek minden tettét a jóság jellemezte embertársai, hazája, kivált a Balaton érdekében, utcája elnevezését megváltoztatták. Illene, mint Brennerét és Kurczét a kápolnán, táblával emlékét a Szent Imre-templomon megjelölni, s az utcanevet visszaállítani. Nála demokratikusabb, a közönséget szolgáló magyart ritkán szül a magyar fölé, ebben a megfogyatkozott országban. A Szent-Jobb kápolna eredeti kapurácsozatát aranyozták. Mikor megszemlélésből kis unokámmal távoztunk, éppen kilépett Dr. Pintér Sándor püspöki tanácsos. Lelkesedésemben annyit mondottam neki gratulációul: „Meg kellene a kezét aranyozni!"Megjegyzés
Megjelent a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok c. folyóiratban 1989-ben, az alábbi főszerkesztői megjegyzéssel:
A közölt különleges Historia Domust a Szerző 1955-ben vetette papírra, s írását jogutódja, Pacsu Gergelyné Fodor Sarolta adta át közzétételre a Szerkesztőbizottságnak azzal a céllal, hogy ez a megszokottól eltérő plébániatörténet ne vesszen kárba.
Horváth, írói nevén Váth János (1887—1962) katolikus tanító, iskolaigazgató, szakfelügyelő és a Balaton egyik legnépszerűbb írója volt. Életének nagy részét (1919—1962) Balatonalmádiban töltötte tevékeny és sokoldalú munkában. Gazdag irodalmi hagyatékát (könyvtárát, levelezését, kéziratait) 1979-ben a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság megvásárolta. Az anyag első rendezésében közreműködve, meggyőződtem arról, hogy a katolikus szépirodalom és oktatás jelentős, vidéki egyénisége volt. Sikeres és elismerésekkel színes pályája a 40-es évek második felében megszakadt, az új kiadók nem igényelték írásait. Szellemi hagyatéka félszáz önálló kötete és mintegy ezer kisebb írása.
