Kiláthatunk-e még a kilátóból?

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2014. január 23., 16:55-kor történt szerkesztése után volt. (Forrás)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Írta: Schildmayer Ferenc

A közelmúltban láthattunk a Napló című újságban egy megdöbbentő képet a Szabadság-kilátóról. Néhány éve még a toronyrész épségben volt, csak a nádtetős épületszárny fedése kezdett tönkremenni. Tény, hogy teljesen gazdátlannak tűnt az épület, de az ajtaja a helyén volt, a koronázó attika köveivel együtt.

Ezelőtt 60 évvel, 1934-ben készítette el Padányi-Gulyás Jenő építészmérnök a kilátó tervét, aminek alapján 1935. szeptember 8-án került sor az ünnepélyes felavatásra.

Létrejöttének rövid története:

A fiatal, de rohamosan fejlődő fürdőnek Balatonalmádinak egyik évről évre viszszatérő társasága kezdte megalapozni a Balaton-felvidék Almádi körüli turistáskodását, bejárva az erdőkkel borított lankás hegyeket. Ez a társaság a M. Kir. Postatakarékpénztári Tisztviselők Sportegyesülete balatonalmádi osztálya volt, akik egy ezen a vidéken átfutó, 75 km hosszú, szebbnél szebb s történelmi emlékekkel is gazdagított turistautat jelzettek meg.

Az almádi turistáskodó társaság tagjaként Tormay Béla posta-takarékpénztári vezérigazgató, aki egyben a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. elnöke is volt, eljutott az Alsóörshöz tartozó Cserelakhegy csodás kilátást nyújtó, 300 m magas pontjára. A bokrok és fák között azonban nem lehetett jól kilátni, s ezért a lelkes kirándulók közös erővel a szerteszét heverő kövekből egy kis halmot építettek. E néhány kő volt a kilátó alapkőletétele, amiről széttekintve kinyilvánították a kilátó építésének szükségességét. „Számos lelkes adakozó készsége segítette életre hazánk e szép alkotását, a zalavármegyei Alsóörs község nemességi közbirtokossága által e célra felajánlott területen, a Horthy Miklós kilátót.”

A felavatásra meghívót adtak ki részletes programmal. Iklódy-Szabó János, a Balatoni Szövetség elnöke tartott ünnepi beszédet, Tormay Béla pedig megköszönte az adományokat. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter, aki Alsóörs díszpolgára és a kerület országgyűlési képviselője volt, szintén beszédet mondott. Deák János balatonalmádi plébános megáldotta az épületet. Végül Zsembery Gyula, a Magyar Turista Szövetség, az Országos Testnevelési Tanács és a Cserkészszövetség nevében helyezett el koszorút a kilátón lévő emléktáblánál. Az eseménynek óriási sajtója volt, szinte az ország valamennyi lapja megemlékezett a kilátó építéséről. Ez nyilván összefüggött a kilátó névadójának személyével, akinek címere a bejárat felett került elhelyezésre. Természetesen „gondos kezek” az épülő szocializmus dicsőségére levésték ezt a címert, szerencsére meghagyták a torony négy sarkán levő, Veszprém, Zala, Somogy és Fejér megye címerét.

A Balaton és a bakonyi ünnepi hetek cím alatt 1935. július 15-én a rádióban tartott előadást Iklódy-Szabó János. Ismertette a kilátó létrejöttét, jelentőségét és a látványhoz kapcsolódva a Balatonfelvidék szépségeit, történelmi eseményeit, külön kitérve Veszprém város, a Balaton és a Bakony szoros kapcsolatára.

Jövőre lesz 60 éve, hogy felavatták a kilátót. Szép lenne, ha ezt az évfordulót a helyreállított kilátónál ünnepelhetnénk meg. Előzetesen tisztázni kellene, kinek a tulajdonában van az épület azon túl, hogy Alsóörs község közigazgatási területén áll és igen erős szálakkal kötődik Almádihoz. Úgy vélem, meg kellene próbálni összefogni a cél érdekében, amint ezt annakidején eleink tették.

Kapcsolódó cikkek

Forrás

Új Almádi Újság[1] 1994. (6. évf.) 2. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja