„Acsádi Ádám Péter” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb (Pápa, 1680 körül-Pápa, 1744. okt. 10.) r. k. püspök, főispán. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja. =Élete= ...”)
 
a
1. sor: 1. sor:
 
[[image:Acsádi_Ádám_Péter.jpg|thumb]]
 
[[image:Acsádi_Ádám_Péter.jpg|thumb]]
  
(Pápa, 1680 körül-Pápa, 1744. okt. 10.) r. k. püspök, főispán. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja.
+
(Pápa, 1680 körül - Pápa, 1744. október 10.) római katolikus püspök, főispán. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt, beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Bíró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. 1741-ben még részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Utolsó éveit betegen már Pápán töltötte, ahol a pálosok templomában nyugszik. Pápán 1944-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, és utcát neveztek el róla.
+
A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt, beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben [[Padányi Bíró Márton]] felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. 1741-ben még részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Utolsó éveit betegen már Pápán töltötte, ahol a pálosok templomában nyugszik. Pápán 1944-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, és utcát neveztek el róla.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
 
*SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp. 1941.
 
*SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp. 1941.
*MOLNÁR István: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942.*
+
*MOLNÁR István: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942.
 
*PETRÁK Mihály: ~ veszprémi püspöksége 1725-1744. Veszprém, 1949. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 13.)
 
*PETRÁK Mihály: ~ veszprémi püspöksége 1725-1744. Veszprém, 1949. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 13.)
 
*VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. nov. 27. (Sziklay János: szülőhelye Nagyacsád.)
 
*VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. nov. 27. (Sziklay János: szülőhelye Nagyacsád.)
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Életrajzok]] [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap 2012. március 4., 12:51-kori változata

(Pápa, 1680 körül - Pápa, 1744. október 10.) római katolikus püspök, főispán. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja.

Élete

A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt, beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Bíró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. 1741-ben még részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Utolsó éveit betegen már Pápán töltötte, ahol a pálosok templomában nyugszik. Pápán 1944-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, és utcát neveztek el róla.

Irodalom

  • SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp. 1941.
  • MOLNÁR István: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942.
  • PETRÁK Mihály: ~ veszprémi püspöksége 1725-1744. Veszprém, 1949. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 13.)
  • VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. nov. 27. (Sziklay János: szülőhelye Nagyacsád.)