„Pince, lakóház, nyaraló” változatai közötti eltérés

A lap 2011. október 17., 14:10-kori változata

Mint már többször említésre került az 1858. évi kataszteri femérés adatai szerint Almádiban 167 lakóház és 195 önálló pince volt. Természetesen a lakóházhoz tartozóan, vagy alatta, vagy a birtok más részén is volt pince, hiszen szőlőhegyi épületekről van szó. Statisztikai adat szerint Almádinak 1858-ban 120 lakosa volt. Két kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Egyik az, hogy miként fordulhatott elő, hogy a lakosok száma kisebb volt a lakóházak számánál. A másik pedig az, hogy a földesúr - Veszprémi Káptalan - tilalmazta a szőlőben lakást. Előbbi azt jelentheti, hogy a szőlőbirtokosok nem laktak Almádiban, ellenben vincellérek és családjuk ott lakott. Ezt igazolja a vörösberényi református egyház anyakönyvében 1778. március 6-án kelt bejegyzés a következők szerint. Almádiban Görög Mihálynál vinczelléreskedő Molnár Mártonnak és Toth Juliannának fiatskájuk meg kereszt. V. Berenyi Plébános Hatos István Comissioja mellett. További kérdés az, hogy a lakóépületek milyenek és mekkorák voltak.

Az említett 1858. évi kataszteri felmérés a lakóházak által elfoglalt területet, külön helyrajzi szám alatt, a birtok részeként négyszögölben megadja. Ennek megfelelően minden épületet, nagy pontossággal, léptékhelyesen ábrázolnak a térképek. Ugyanakkor a pincéket nem jelölik méretarányosan és nem közölnek az általuk elfoglalt területről adatot, csupán a birtokrészen való elhelyezkedését jelölik meg. A lakóházak mérete, illetve nagysága igen változatos képet mutat. A legkisebb épület Vágó Farkasé, nagysága 10 négyszögöl (36 m²), a legnagyobb pedig Szalay Moisesé, amelyik 70 négyszögöl (252 m²) alaprajzi kiterjedésű volt. Átlagosnak a 20 négyszögöl körüli (72 m²) nagyságú épület tekinthető. Nagy biztonsággal kimondhatjuk, hogy a birtokosok nem lakták állandóan az épületeket, hanem csak a szőlőbeli tavaszi munkáktól az őszi szüretig tartózkodtak ott. A méretekből és a megnevezésből következően szoba, konyha, kamra volt a minimális helységsor, azaz főzési, ott lakási és tárolási lehetőséget biztosított, a nagyrészt veszprémi szőlőbirtokosnak.

Az említett 167 lakóházból eredeti, 1858. évben leírt nagyságban és állapotban fennmaradt épület, ez idáig nem került elő. Természetesen nem lehet kizárni ennek a lehetőségét, azonban ezt csak valamennyi érintett épület felmérésével, feltárásokkal és falkutatással lehetne igazolni, ami igen jelentős munkával járna, ha egyáltalán áll még ilyen épület. Van Almádiban egy épület amelyiknél ez megtörtént és az 1858-ban leírt épület, igaz kibővítve, de az eredeti épületrészt igazolhatóan megmutatja. Ez az épület Brenner Lőrincé volt és a Baross Gábor út 61. szám alatt áll. Birtoklástörténete az Új Almádi Újság 2009. májusi és júniusi számában olvasható.

Brenner Lőrinc és neje Sebestyén Borbála 1874 októberében vette meg, az 1 katasztrális hold 244 négyszögöl nagyságú birtokot. A rajta álló, 83. házszámot viselő épület 23 négyszögöl (82,8 m²) alapterületű volt. A nádtetővel fedett épület ekkor még a klasszikusnak elfogadott "háromosztatu" (konyha, szoba, kamra) elrendezésű volt és építésének ideje az 1800-as évek elejére tehető. Az alatta levő dongaboltozatos pince viszont több száz éves is lehet, tekintettel arra, hogy XV században keletkezett oklevél is szőlőbirtok adás-vételéről szól. A ma is meglevő eredeti épületrész, helyszíni felmérés alapján 80,3 m², a különbség nem tekinthető lényeges eltérésnek. Minden bizonnyal Brenner Lőrinc a vétel után átalakította, azaz megszüntette a konyha szabadkéményes voltát és egy hátsó szobával, megbővítette az épületet. Ezzel Brenner Lőrinc Almádiban betöltött közéleti funkcióinál fogva egy, az akkori igényeknek megfelelő, illusztris vendégek fogadására is alkalmas épületet hozott létre.

A ma is eredeti formájában látható, egyedülálló motívumokban gazdag, faszerkezetű terasz, Brenner halála után, 1910-ben épült, B. L. unokájának szíves közlése szerint. Így lett az egykori boltozatos pincéből, szőlőbeli nyaraló, majd e funkcióját ma is megtartva, Almádi egyik jellegzetes épülete.

Remélhetőleg ezen rövid áttekintéssel sikerült egy épület vázlatos történetét megismertetni.

Forrás

Új Almádi Újság 2009. (21. évf.) 11. sz. 2. o.