„Almádi régi térképeken” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „<center>(150 éves Almádi kataszteri térképe)</center> <center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> [[Image:1858_térképszelvény.jpg|thumb|Az 1858. évi térkép...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. október 11., 14:05-kori változata

(150 éves Almádi kataszteri térképe)
Írta: Schildmayer Ferenc


Fájl:1858 térképszelvény.jpg
Az 1858. évi térképszelvény

A XIX. században az egész ország területéről egységesen szerkesztett kataszteri térképek készültek. A nagyarányú vízszabályozások is sok térkép alkotását tették szükségessé egyebek mellett. Ezek a térképek a hozzájuk tartozó iratokkal együtt az Országos Levéltárba kerültek. A levéltár térképtára az iratanyagból kiemelte a mintegy 40.000 mappát (térképet) és egy részlegbe gyűjtötte.

Fájl:Első katonai felmérés.jpg
Az első katonai felmérés részlete
Fájl:Második katonai felmérés.jpg
A második katonai felmérés részlete

Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi, azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt.

Fájl:Harmadik katonai felmérés.jpg
A harmadik katonai felmérés részlete

A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték.

Kiemelt jelentőségűek az ország katonai felmérései, amelyeknek térképeit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában őrzik. Három ilyen felmérés volt, a következők szerint.

Az első katonai felmérés 1782-1785 között történt. A térképen Almádi neve nem szerepel, a teljes területe szőlőként van bejelölve. Vörösberény beépítését ábrázolja a térkép, két malom is szerepel a Séd mellett.

A második katonai felmérés 1829-1866 között készült, ezen belül ez a rész 1852-ben került térképre. Almádira vonatkozó jelölések: Almádi csárda, Csárda, Öreghegy Almádi puszta. Felfedezhetők a mai úthálózat elemei, Óvári út, Baross út Veszprémi út.

A harmadik katonai felmérés 1872-1884 között történt. Almadi puszta szerepel helységnévként. További elnevezések. Lok hegy, Öreg hegy, Almadi major.

Természetesen azóta sok felmérés és térkép készült Almádiról, a fenti rövid tájékoztatással a kezdetet ismerhetjük meg.

Forrás

Új Almádi Újság 2008. (20. évf.) 7. sz. 7. o.