„Jótékonyság, bál, táncestély” változatai közötti eltérés

A lap 2011. október 4., 14:25-kori változata

Itt a báli szezon, sorakoznak a rendezvények, szinte mindegyik valamilyen nemes célra fordítja a tiszta bevételét. Almádiban az ilyen jótékony célú rendezvényeknek a XIX. század második feléig visszanyúlóan nagy hagyományai vannak. A nyári idényben, július és augusztus hónapokban megrendezésre kerülő programokat, a mindenkori Vigalmi Bizottság június végén meghirdette. Az egyes rendezvényeknél rendszerint közölték, hogy milyen célra kívánják fordítani a jövedelmet. Néhány példa a múltból:

1884. július 27-én Anna-bált rendeztek a részvénytársaság vendéglőjében, azaz a Hattyúban, amiről a Veszprém című hetilap részletes beszámolót közölt. Külön cikkben ismertették a kápolna javára szíves adakozásként befolyt 348 forint részleteit, megnevezve az adakozókat. Az összeg nagyságát érzékelhetjük abból a tényből, hogy a báli belépő 50 krajcár volt. Leszámítva a kiadásokat, valamint figyelembe véve a felülfizetéseket, szép eredménnyel zárult a rendezvény, amit a következők szerint nyugtáztak az újságban. Mindazon nemesszívű uraknak és urnőknek, kik e szent czélra adakoztak s annak előmozdításában közreműködni szívesek voltak, legmélyebb köszönetem nyilvánítom. Veszprém, 1884. augusztus 1-én Brenner Lőrincz s. k. az almádi fürdő-részvénytársaság elnöke.

A nyári műsorokon kívül a téli időszakban is rendeztek jótékony célú bálokat, illetve táncestélyeket, Veszprémben és Budapesten. Többek között ilyen volt az 1885. február 1-én Veszprémben a Korona vendéglőben megrendezett közvacsora… a kies Almádi fürdőhely csinosítása költségeinek fedezésére. Az anyagi siker nem maradt el, …mert most már az almádi kápolna körüli tér befásítása s egy új sétaút készítése lehetővé tétetett, írja a cikk szerzője. A sikeren felbuzdulva több éven át megismételték a téli közvacsorát. Meg kell említeni, hogy a közvacsorán kapható ételeket és italokat a város nőegyletének lelkes úrnői és szépségei ajándékozták és árusították. A tiszta bevételt fordították Almádi csinosítására.

Tekintettel arra, hogy nyaranta több táncmulatságot rendeztek, 1894-ben a veszprémi Petőfi nyomdában előre nyomtattak meghívókat. Ezeken csak a rendezvény hónapját és napját kellett feltüntetni, az esti 8 órás kezdés, valamint a belépő ára, 50,- krajcár, a családi belépő 1 Ft 20 krajcár ki volt nyomtatva. Több éven át volt használható, hiszen az évet folyó év adattal intézték el. Természetesen a rendezvény célja is szerepelt rajta, akkori szóhasználattal: A FÜRDŐHELYISÉG CSINOSITÁSA JAVÁRA. Nyilván nem a fürdőszobára gondoltak, mert egyéb korabeli cikkben, tudósításban így nevezték Almádit és egyéb fürdőhelyeket.

Templom sorsjegy (1927)

A jótékonykodás nemcsak az eddig ismertetett formában volt gyakorlat, hanem bizonyos célra kibocsátott sorsjegyek bevételeit is nemes célokra fordították. Ilyen volt például a Balatonalmádi Gyermekszanatórium javára rendezendő Tárgysorsjáték. Egy sorsjegy ára 1 korona volt, a játékterv szerint 1629 nyereményt sorsoltak ki összesen 40 000,- korona értékben, a húzás 1911. január 24-én történt.

Ehhez hasonló volt a templom-sorsjegy, amit a Balatonalmádiban építendő r.k. templom javára bocsátottak ki. A sorsjegy ára 1 pengő volt, a nyeremények összértéke 8000 pengőt tett ki. A kibocsátott sorsjegyek száma 30 000 db volt. A sorsjegy hátoldalán feltüntették a nyereménytárgyakat a következők szerint:

Végigböngészve az említett időszak híreit, számtalan tudósítást olvashatunk a jótékony célú rendezvényekről. Úgyszólván minden kitűzött célra adakozásra kérték a részvevőket, akár fásításról, akár Petőfi szoborról esett szó. A mai jótékony célú rendezvények közel 130-140 éves múltra tekintenek vissza. Ami akkoriban természetes volt, talán még ma is az lehet, rajtunk és lehetőségeinken múlik.

Forrás

Új Almádi Újság 2006. (18. évf.) 2. sz. 2. o.