„Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (II. rész)” változatai közötti eltérés

A lap 2011. szeptember 22., 13:56-kori változata

Az 1925-ös üzleti év legnagyobb eredménye volt, hogy felépítették a 96 szobás „bungalow”-jaikat (Pannónia Otthon néven vált ismertté), valamint a strandfürdő jelentős megnagyobbítására került sor. Ezzel a korabeli megfogalmazás szerint „Balatonalmádit csonka országunk egyik legkellemesebb fürdőjévé változtatták.”

Az 1926-os üzleti év az eddigieknél eredményesebb volt, a következő adatok szerint:

- Megépült a Pannónia étterem, valamint 13 új légsátor és 32 kabin.

- Szent István és Szent László sétányok megnyitása, és ezt „újonnan készült híddal kötötték össze a régi park sétányaival.” (Sóhajok hídjáról van szó!)

- Megvették a vasútállomással szemben levő területet. (Ma az Auróra étteremtől a Baross Gábor útig terjedő rész!)

- A strand előtti területen 12 db telket parcelláztak, aminek folytán megnyitották a Zrínyi, Rákóczi és Káptalan utcákat. A mellékelt térképrészleten látható az 1927 évi parcellázás, valamint a következő években tervezett parcellázások, a Zsófia Gyermekszanatórium melletti vízfolyásig terjedően.

Megállapították, hogy az üzleti év jól sikerült „elsősorban a strand hatalmas mértékben megnagyobbított területe folytán.” A strand tiszta jövedelme 288 159 000 korona volt, ehhez jött a Pannónia Otthoné 222 381 500 korona értékben.

A levéltári anyagban fennmaradt az 1926 évi költségvetési előirányzat, amelynek keretében üzleti tervet is megfogalmaztak. Ebből néhány adat a viszonyítás érdekében: 32 fő teljes létszám mellett 240 300 000 korona bérrel, a „gyógy és zenedíj” (kurtaxa) vonatkozásában pedig, június 15. és augusztus 31. között, átlag 1000 vendég után 2000 korona/nap bevétellel számoltak.

1926 év forgalmi adatai, az eladott jegyek tükrében:

Az 1926 évi szezonra a következő árakat állapították meg:

Szükséges megjegyezni a közérthetőség érdekében, hogy a „fövenyfürdő” alatt a mai Wesselényi strand helyén volt strandot kell érteni. A strand öt épülete közül a keleti (Sóhajok hídja felöli) épületben működött a gőz és kádfürdő. A „parkfürdő”, „fürdőház”, „régi fürdő” elnevezés pedig a Remete patak torkolata mellett, 1877-ben alapított fürdőházra vonatkozik.

Napi forgalmi (bevételi) adatok 1926 nyaráról:

Néhány kiadás amit gyógy és zenedíjból fizettek:

A forgalmi adatokat és az üzleti tervben megállapított 2 000 kr/fő/nap kurtaxát figyelembe véve, a vendégek száma 32 344 volt, feltételezve, hogy a kurtaxát minden vendég megfizette. Ebben biztosak lehetünk, mert a vendégeknek kötelezettsége volt a Fürdőigazgatóságnál való bejelentkezés.

A következő 1927-es üzleti év fontosabb adatai:

- Kiépítették a partfalat a régi fürdőtől a fövenyfürdőig.

- "Megvetettük alapjait a klasszikus olasz stílű kávéháznak a ligetben, amely a Park-pavilonként ismert régi fabódé helyett egyenesen látványosság számba megy. A kávéház 1928-ban üzemben lesz."

- "Elkezdtük az irredenta örökmécses és két árutorony építését. Az örökmécses leleplezése 1928. augusztus 5-én lesz a Balatoni Kulturnap keretében, míg a tornyok már az idényre meg fognak nyílni."

- Folytatták a múlt évben megkezdett liget rendezést, aminek célja egy nagyszabású angolpark létrehozása.

- Befásították az új partfal mögötti terület egy részét, ahol teniszpályákat terveznek építeni, az „öltözőpavilont” már felállították.

- Tárgyalásokat folytattak a vármegyei és városi tisztviselők üdülő telepeinek létesítésére. Az építés kezdését 1928. szeptember l-re tervezik, szövetkezeti ház formájában

Az rt. fennállása óta legeredményesebb évét zárta 1927-ben. Bruttó bevételük 120 000 pengő volt, a tiszta nyereség pedig 3 979 pengő 47 fillért tett ki. A káptalannak 1595 pengő haszonbérleti díjat fizettek. Tekintettel az új pénz bevezetésére érdemes átszámítani koronára (arány 1 p =12 500 fa) az előbbi adatokat annak érdekében, hogy értékelhetők legyenek az üzleti év valós eredményei. Így 1 milliárd 500 millió bruttó bevétel mellett, 49 743 400 korona tiszta jövedelem mutatkozik, ami már könnyen összevethető a korábbi évek adataival.

Forrás

Új Almádi Újság 2001. (13. évf.) 2. sz. 2. o.