„Szállodaépítési tervek anno 1933-34” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. 1918. október 20-án alakult meg és december 8-án jegyezte be a cégbíróság...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. szeptember 20., 13:42-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc

A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. 1918. október 20-án alakult meg és december 8-án jegyezte be a cégbíróság. A vállalkozás tárgyát a következőképen határozták meg: „ természetes és mesterséges módon fürdő, illetve gyógyfürdőüzem folytatása, telkek vásárlása, azokon nyaralóházak, szanatóriumok, szállodák és szórakozó helyek létesítése és üzemben tartása....” Nagy lendülettel láttak neki Almádi fejlesztésének, bár az 1920-as évek elején jelentkező hatalmas infláció nem volt kedvezőnek számító körülmény. Ennek ellenére sok mindent megvalósítottak terveikből, például a fövenyfürdő építése (ma Wesselényi strand), Pannónia szálloda, konyha és étterem, légsátor telep bővítése stb.

A fejlesztések ellenére az 1930-as évek elején nagy hiányát érezték egy modern, korszerű szállodának. 1933 októberében készült egy 15 oldalas jelentés a „Balatonalmádi-fürdő eddigi fejlődéséről és egy építendő szálloda szükségességéről, költségéről és idegenforgalmi jelentőségéről.” címen. A jelentés első részében részletesen taglalja a lehetőségeket a megvalósított beruházások felsorolása mellett. „Különös súlyt helyez a részvénytársaság... sportolási lehetőségek biztosítására... versenyméretű, vörössalakos teniszpályáin... evezős csónak park biztosítása... vitroláshajókat tart állandóan üzemben... Balatoni Yacht Club almádi osztálya biztosítja versenyzés lehetőségét..” A Fürdő Rt. a m. kir. Posta-takarékpénztári Tisztviselők Sport Egyesületének vezetőségével együtt „nyári idényben modern kényelemmel berendezett klubházat tart fenn... immár 3 éve országos teniszversenyeket rendez az almádi pályákon. 1932 évtől kezdődően a Teniszszövetség felhatalmazása mellett már a Balaton bajnoka címért, elsőrangú hazai versenyzőink részvételével és 1933 óta nemzetközi jelleggel. A Postatakarékpénztári Sport Egyesület 1932-ben és 1933-ban országos vívóversenyt is rendezett Almádiban.”

Majd a további tervekről is tájékoztat jelentés. „a fövenyfürdő mellett egy 50 méteres versenyuszoda is készülne, amely lehetővé tenné nemzetközi úszó- és vízipólóversenyek rendezését is. Gondoskodás történt a szabadtéri torna, íjászás, pingpong bevezetésére nézve. Be kell azonban vallanunk, hogy Almádi, mely a sportoló fiatalság általában szerényebb igényeit ki tudja elégíteni, a magasabb igényekkel bíró meglettebb és általában fizetésképesebb közönség elhelyezése tekintetében.. nem tudja kielégíteni az igényeket. Balatonalmádi fejlesztésének azonban nemcsak az a feladata, hogy Almádit jobb hazai közönséggel megkedveltesse, hanem az is, hogy Magyarországra külföldieket is vonzzon.

Padányi Gulyás Jenő építész elkészítette egy szálloda 1:200 léptékű terveit. (Az épületet nagyjából a későbbi Pannónia villa helyére tervezte.) A szálloda jellemzői: 42 szoba (75 férőhely), 20 fürdőszoba, hall, társalgó, olvasóterem, étterem, állandó hideg-melegvíz, hűtő és fűtő berendezéssel ellátva. Az építési költséget 385.000,- pengőre kalkulálták beleértve a telek megfelelő kialakítását (1 m feltöltés) a szobák, az éterem és konyha berendezését, kút fúrását (még nem volt Almádiban vízvezeték) valamint „Szennyvíztisztító berendezést a m. kir. Halélettani Állomás által előírt kivitelben.” A „Centrum Házépítő- és Ingatlanvállalat” által készített költségvetés összege alapozás nélkül 326.246,10 Pengő + 3% forgalmi adó összeget tett ki. Ezt a költségvetést 1934. április 18-án megküldte az Rt. Padányi Gulyás Jenőnek, a terv további sorsát illetően nincs adat.

A tervezett szálloda tervei nem maradtak fenn, csupán a talajmechanikai szakvélemény, Padányi Gulyás Jenő által rajzolt távlati kép, valamint az épület modelljéről készült fotó lelhető fel. Az építési szándék komoly volt és a jelentés további 9 oldalon keresztül taglalja a megvalósítás lehetőségeit, amelyeknek jellemzője a saját tőke szűkös volta és ennek megfelelően a nem kis összegű hitel megszerzése. Az említett jelentésen túlmenően a Balatoni Intéző Bizottság számára is készült 1934. november 19-i dátummal, egy 7 oldal terjedelmű tájékoztatás, amit Tormay Béla írt. Ebben rövidebben indokolja a szálloda szükségességét a korábbi jelentésnél, viszont 62 szobás, 14.000 légm3 nagyságú szállodát említ, 580.000,- Pengő teljes költséggel.

A szálloda a vázolt okok miatt, a jelentős lobbizás ellenére sem valósult meg, ami a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. számára, és természetesen a település számára is nagy veszteséget jelentett, miután az 1930-as évek végére a komoly fellendülést jelentő nemzetközi sporteseményeket a megfelelő szállodai elhelyezés híján nem lehetett Almádiban megrendezni. Ezeket más Balaton parti településeken, elsősorban Siófokon és Balatonfüreden bonyolították le.

Az „Újság” című lapban 1935. szeptember 5-én, Tormay Béla Postatakarékpénztári vezérigazgató, a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. elnöke, Almádi lelkes barátja a következő nyilatkozatot adta: „Csak egy baj van, hogy túl sok parcellázás történt, elaprózták a telkeket és így rapszodikusan fejlődik a vidék. Elüldözik a természetet, de úgy, hogy ennek helyét nem foglalja el az a kultúra amire szükségünk van.” Vajon ma mit mondana a nyilatkozó látván Almádi képét, például a hajókikötő felől nézve?

Forrás

Új Almádi Újság 2000. (12. évf.) 6. sz. 2. o.