„A középkori zirci apátság” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III. Béla] 1182-ben Franciaországból, Clairvaux-ból hívott szerzeteseket, akik benépesítették a zirci apátságot, amelyet Bakonyinak neveztek másfél évszázadon át, de már 1199-ben előfordult Zirc néven is. A legrégebbi emlék a Chronicon Claravallense még csak „Bakonyi” apátságot említ, de már 1221-től kezdve az oklevelekből a Bakonyban lévő zirci apátságról írnak. A zirci apátok is bakonyi-zirci apátnak nevezik magukat ezidőben, talán azért, hogy megkülönböztessék magukat a horvátországi Zirc-től.<br> Az első forrás, amely megemlíti a zirci apátságot, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_P%C3%A1l_(n%C3%A1dor) Esterházy Pál] 1696-ban kiadott Mennyei korona című műve, melyben a Boldogságos Szűz Mária kegyképeit mutatja be. A zirci apátságról ezt írja: <br>„CLIV. A zirczi csudálatos Boldog Aszszony Képe Magyar Országban. Vagyon Magyar Országban az Bakonban Veszprim Vármegyében egy Zircz nevű Klastrom, mely épéttetett ez előtt négy száz Esztendővel az Cisterciensis Barátoknak, az holott az Bóldogságos Szűznek kiváltképpen való tiszteleti vólt, de az pogány ellenségtűl az Ezer öt száz Harminczadik Esztendőben földig le-rontatott, s most-is csak puszta, néhúnt föl-álván falai azon szent helynek.” A forrás az apátság részleteiben nem igazít el, s egy-két apró pontatlanságot is tartalmaz az alapítás dátumát és a „földig való lerontatás” illetően. | [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III. Béla] 1182-ben Franciaországból, Clairvaux-ból hívott szerzeteseket, akik benépesítették a zirci apátságot, amelyet Bakonyinak neveztek másfél évszázadon át, de már 1199-ben előfordult Zirc néven is. A legrégebbi emlék a Chronicon Claravallense még csak „Bakonyi” apátságot említ, de már 1221-től kezdve az oklevelekből a Bakonyban lévő zirci apátságról írnak. A zirci apátok is bakonyi-zirci apátnak nevezik magukat ezidőben, talán azért, hogy megkülönböztessék magukat a horvátországi Zirc-től.<br> Az első forrás, amely megemlíti a zirci apátságot, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_P%C3%A1l_(n%C3%A1dor) Esterházy Pál] 1696-ban kiadott Mennyei korona című műve, melyben a Boldogságos Szűz Mária kegyképeit mutatja be. A zirci apátságról ezt írja: <br>„CLIV. A zirczi csudálatos Boldog Aszszony Képe Magyar Országban. Vagyon Magyar Országban az Bakonban Veszprim Vármegyében egy Zircz nevű Klastrom, mely épéttetett ez előtt négy száz Esztendővel az Cisterciensis Barátoknak, az holott az Bóldogságos Szűznek kiváltképpen való tiszteleti vólt, de az pogány ellenségtűl az Ezer öt száz Harminczadik Esztendőben földig le-rontatott, s most-is csak puszta, néhúnt föl-álván falai azon szent helynek.” A forrás az apátság részleteiben nem igazít el, s egy-két apró pontatlanságot is tartalmaz az alapítás dátumát és a „földig való lerontatás” illetően. | ||
| − | A zirci középkori templom, hasonlóan a pilisivel háromhajós, kereszthajós bazilika, hossza feltételezések szerint 56 méter; egyenes, négyzet alaprajzú a főszentélye, két-két négyzetes mellékszentéllyel rendelkezett, melyek a kereszthajószárnyakból nyíltak.<br> Ezzel egyidőben épült fel a szerzetesek lakóhelye is, amely valószínűleg a XII. század végén kezdődött és a XIII. század első évtizedeiben fejeződött be. <br> Az ősi ciszterci eszmény megvalósítására a Cuha völgye megfelelt a szerzeteseknek, a világi zajtól elzárkóztak, szigorú fegyelemmel, imádsággal és munkával szolgálták Istent. A túlvilágba vetett hiten kívül a földön való lét érdekében mezőgazdasági munkát kellett végezniük a szerzeteseknek, így Zircen is kialakult földművelő-iskola, állatnemesítő iskola, ahol kezdetben a munkástestvérek dolgoztak. Királyaink adományozása révén birtokos lett az apátság Zirctől távolabb eső helyeken is, így nemcsak szerzetesek látták el a feladatokat, hanem bevonták a családos embereket, jobbágyokat is. Ez eltérés volt az ősi formától, de a malomgazdaság bevezetése is változást jelentett, hiszen a kezdetben csak létfenntartásra működtetett malmot már jövedelemforrásként is használták a későbbi időkben. Szőlőt 1936. óta műveltek a zirci szerzetesek, amely a házi borszükségletet fedezte.<br> A zirci középkori apátság alapító apátjairól nincsenek feljegyzések, kivéve az úttörőmunkát végző [[Limogesi János|Limoges-i Jánosról]], aki az alapítást követő 25. évben jelenik meg zirci apátként, 1208-tól 1218-ig volt bakonyi-zirci apát, Zirc első írója. <br> 1552 környékén a török hódítás következtében a zirci középkori apátság kihalt és pusztulás lett a sorsa, a portyázó török csapatok kincset keresve felásták a monostort és a templom környékét is. <br>A középkori apátság a jelenlegi épületegyüttes keleti szomszédságában állt. Az 1912-es és 1913-as első, [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|Hümpfner Tibor, apáti titkár által vezetett ásatások]] nyomán kiderült, hogy az északi mellékhajó, továbbá a főhajó északi fele a 82. számú főútvonal (Győr-Veszprém), és a mellette lévő járda alá esik, amelyen megtalálható a középkori apátság egyetlen épen maradt [[Középkori pillérköteg|pillérkötege]], a XVIII. században arra helyezett [[Szent Imre herceg szobor|Imre herceg szoborral]].<br> A 82. számú főút északi oldalán 2005-ben építkezés zajlott, amely során a középkori templomból maradványokat találtak, többek között a rózsaablakból, bimbófejes oszlopfőből részleteket, borda- és oszloptöredékeket, és lábazatokat, amelyek alapján, valamint az 1912-től tartó kutatások alapján Bérczi Bernát O.Cist, és Benkő Csaba virtuálisan rekonstruálta a középkori ciszterci apátságot. | + | A zirci középkori templom, hasonlóan a pilisivel háromhajós, kereszthajós bazilika, hossza feltételezések szerint 56 méter; egyenes, négyzet alaprajzú a főszentélye, két-két négyzetes mellékszentéllyel rendelkezett, melyek a kereszthajószárnyakból nyíltak.<br> Ezzel egyidőben épült fel a szerzetesek lakóhelye is, amely valószínűleg a XII. század végén kezdődött és a XIII. század első évtizedeiben fejeződött be.<br> 1196-1204 között Imre király oltárt alapított Zircen. Erről egy feliratos tábla tanuskodik, melyet a középkori ciszterci apátsági templomból a XVIII. században másodlagos helyre, a mai bazilika Minor bal oldali első képolnájába falaztak be.<br> Az ősi ciszterci eszmény megvalósítására a Cuha völgye megfelelt a szerzeteseknek, a világi zajtól elzárkóztak, szigorú fegyelemmel, imádsággal és munkával szolgálták Istent. A túlvilágba vetett hiten kívül a földön való lét érdekében mezőgazdasági munkát kellett végezniük a szerzeteseknek, így Zircen is kialakult földművelő-iskola, állatnemesítő iskola, ahol kezdetben a munkástestvérek dolgoztak. Királyaink adományozása révén birtokos lett az apátság Zirctől távolabb eső helyeken is, így nemcsak szerzetesek látták el a feladatokat, hanem bevonták a családos embereket, jobbágyokat is. Ez eltérés volt az ősi formától, de a malomgazdaság bevezetése is változást jelentett, hiszen a kezdetben csak létfenntartásra működtetett malmot már jövedelemforrásként is használták a későbbi időkben. Szőlőt 1936. óta műveltek a zirci szerzetesek, amely a házi borszükségletet fedezte.<br> A zirci középkori apátság alapító apátjairól nincsenek feljegyzések, kivéve az úttörőmunkát végző [[Limogesi János|Limoges-i Jánosról]], aki az alapítást követő 25. évben jelenik meg zirci apátként, 1208-tól 1218-ig volt bakonyi-zirci apát, Zirc első írója. <br> 1552 környékén a török hódítás következtében a zirci középkori apátság kihalt és pusztulás lett a sorsa, a portyázó török csapatok kincset keresve felásták a monostort és a templom környékét is. <br>A középkori apátság a jelenlegi épületegyüttes keleti szomszédságában állt. Az 1912-es és 1913-as első, [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|Hümpfner Tibor, apáti titkár által vezetett ásatások]] nyomán kiderült, hogy az északi mellékhajó, továbbá a főhajó északi fele a 82. számú főútvonal (Győr-Veszprém), és a mellette lévő járda alá esik, amelyen megtalálható a középkori apátság egyetlen épen maradt [[Középkori pillérköteg|pillérkötege]], a XVIII. században arra helyezett [[Szent Imre herceg szobor|Imre herceg szoborral]].<br> A 82. számú főút északi oldalán 2005-ben építkezés zajlott, amely során a középkori templomból maradványokat találtak, többek között a rózsaablakból, bimbófejes oszlopfőből részleteket, borda- és oszloptöredékeket, és lábazatokat, amelyek alapján, valamint az 1912-től tartó kutatások alapján Bérczi Bernát O.Cist, és Benkő Csaba virtuálisan rekonstruálta a középkori ciszterci apátságot. |
[[Image:Kozepkori ap. alapr. Z..jpg|border|center|700px]] | [[Image:Kozepkori ap. alapr. Z..jpg|border|center|700px]] | ||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
[http://ocist.hu/index.php?cid=12 Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának honlapja] | [http://ocist.hu/index.php?cid=12 Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának honlapja] | ||
| − | + | [[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]] | |
| − | + | ||
| − | [[Category:Zirc]][[Category:Egyházi_épületek]] | + | |
A lap 2011. szeptember 16., 08:59-kori változata
III. Béla 1182-ben Franciaországból, Clairvaux-ból hívott szerzeteseket, akik benépesítették a zirci apátságot, amelyet Bakonyinak neveztek másfél évszázadon át, de már 1199-ben előfordult Zirc néven is. A legrégebbi emlék a Chronicon Claravallense még csak „Bakonyi” apátságot említ, de már 1221-től kezdve az oklevelekből a Bakonyban lévő zirci apátságról írnak. A zirci apátok is bakonyi-zirci apátnak nevezik magukat ezidőben, talán azért, hogy megkülönböztessék magukat a horvátországi Zirc-től.
Az első forrás, amely megemlíti a zirci apátságot, Esterházy Pál 1696-ban kiadott Mennyei korona című műve, melyben a Boldogságos Szűz Mária kegyképeit mutatja be. A zirci apátságról ezt írja:
„CLIV. A zirczi csudálatos Boldog Aszszony Képe Magyar Országban. Vagyon Magyar Országban az Bakonban Veszprim Vármegyében egy Zircz nevű Klastrom, mely épéttetett ez előtt négy száz Esztendővel az Cisterciensis Barátoknak, az holott az Bóldogságos Szűznek kiváltképpen való tiszteleti vólt, de az pogány ellenségtűl az Ezer öt száz Harminczadik Esztendőben földig le-rontatott, s most-is csak puszta, néhúnt föl-álván falai azon szent helynek.” A forrás az apátság részleteiben nem igazít el, s egy-két apró pontatlanságot is tartalmaz az alapítás dátumát és a „földig való lerontatás” illetően.
A zirci középkori templom, hasonlóan a pilisivel háromhajós, kereszthajós bazilika, hossza feltételezések szerint 56 méter; egyenes, négyzet alaprajzú a főszentélye, két-két négyzetes mellékszentéllyel rendelkezett, melyek a kereszthajószárnyakból nyíltak.
Ezzel egyidőben épült fel a szerzetesek lakóhelye is, amely valószínűleg a XII. század végén kezdődött és a XIII. század első évtizedeiben fejeződött be.
1196-1204 között Imre király oltárt alapított Zircen. Erről egy feliratos tábla tanuskodik, melyet a középkori ciszterci apátsági templomból a XVIII. században másodlagos helyre, a mai bazilika Minor bal oldali első képolnájába falaztak be.
Az ősi ciszterci eszmény megvalósítására a Cuha völgye megfelelt a szerzeteseknek, a világi zajtól elzárkóztak, szigorú fegyelemmel, imádsággal és munkával szolgálták Istent. A túlvilágba vetett hiten kívül a földön való lét érdekében mezőgazdasági munkát kellett végezniük a szerzeteseknek, így Zircen is kialakult földművelő-iskola, állatnemesítő iskola, ahol kezdetben a munkástestvérek dolgoztak. Királyaink adományozása révén birtokos lett az apátság Zirctől távolabb eső helyeken is, így nemcsak szerzetesek látták el a feladatokat, hanem bevonták a családos embereket, jobbágyokat is. Ez eltérés volt az ősi formától, de a malomgazdaság bevezetése is változást jelentett, hiszen a kezdetben csak létfenntartásra működtetett malmot már jövedelemforrásként is használták a későbbi időkben. Szőlőt 1936. óta műveltek a zirci szerzetesek, amely a házi borszükségletet fedezte.
A zirci középkori apátság alapító apátjairól nincsenek feljegyzések, kivéve az úttörőmunkát végző Limoges-i Jánosról, aki az alapítást követő 25. évben jelenik meg zirci apátként, 1208-tól 1218-ig volt bakonyi-zirci apát, Zirc első írója.
1552 környékén a török hódítás következtében a zirci középkori apátság kihalt és pusztulás lett a sorsa, a portyázó török csapatok kincset keresve felásták a monostort és a templom környékét is.
A középkori apátság a jelenlegi épületegyüttes keleti szomszédságában állt. Az 1912-es és 1913-as első, Hümpfner Tibor, apáti titkár által vezetett ásatások nyomán kiderült, hogy az északi mellékhajó, továbbá a főhajó északi fele a 82. számú főútvonal (Győr-Veszprém), és a mellette lévő járda alá esik, amelyen megtalálható a középkori apátság egyetlen épen maradt pillérkötege, a XVIII. században arra helyezett Imre herceg szoborral.
A 82. számú főút északi oldalán 2005-ben építkezés zajlott, amely során a középkori templomból maradványokat találtak, többek között a rózsaablakból, bimbófejes oszlopfőből részleteket, borda- és oszloptöredékeket, és lábazatokat, amelyek alapján, valamint az 1912-től tartó kutatások alapján Bérczi Bernát O.Cist, és Benkő Csaba virtuálisan rekonstruálta a középkori ciszterci apátságot.
Forrás:
Bittmann Angéla: A zirci ciszterci apátsági templom története. Szakdolgozat.
