A lap 2011. július 15., 09:43-kori változata

ZRÍNYI Miklós (Ozaly, 1620. máj. 1.–Csáktornya, Kursaneci Erdő, 1664. nov. 18.) költő, hadvezér, hadtudományi író.

Élete

Szülei halála után nevelését Pázmány Péter irányította. Először Grazban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult. Itáliában tett hosszabb tanulmányutat, majd (a családi hagyományoknak megfelelően) állandó harcot folytatott a törökkel. 1647-ben horvát bánként a török elleni harcra nemzeti össze-fogást szervezett. 1655-ben az uralkodó megakadályozta nádorrá történő megválasztását. 1663. szeptember 9-én Külsővaton kikiáltották a török ellen induló hadak fővezérévé. Ebben az évben látványos sikert ért el az eszéki híd felégetésével. A 17. századi magyar irodalom legnagyobb alakja. Szigeti veszedelem c. eposzában dédapjának állított emléket. Hadtudományi műveivel a hazai hadviselést akarta korszerűsíteni. 1664-ben, nem tisztázott körülmények között vadászbaleset áldozata lett. Külsővaton alumíniumöntvény mellszobor, Farkas Tibor alkotása, a Polgármesteri Hivatal falán tábla őrzi emlékét.

Művei

• Zrínyinek minden munkái. (Szerk.: KAZINCZY Ferenc.) Pest, 1817.
• Szigeti veszedelem. Pest, 1857.
• Zrínyi Miklós összes művei. (Szerk.: CSAPODI Csaba, KLANICZAY Tibor.) Budapest, 1958.

Irodalom

• ARANY János: ~ és Tasso. Budapest, 1859. = Összes művei. 10. Köt. Budapest, 1962.
• KIRÁLY György: ~ és a renaisance. Budapest, 1920.
• KLANICZAY Tibor: ~. 2. átd. kiad. Budapest, 1964.
• PERJÉS Géza: ~ és kora. Budapest, 1965.
• KOVÁCS Sándor Iván: Koboz és virginál. Békéscsaba, 1990.
• KOVÁCS Sándor Iván: Gróf ~ Veszprém vármegyében. = Új Horizont, 1990. 3. sz.