A lap jelenlegi, 2011. július 14., 15:57-kori változata

VÖRÖS János (Csabrendek, 1891. márc. 25.–Balatonfüred, 1968. júl. 23.) vezérezredes, miniszter.

Élete

A Traisskircheni Hadapródiskola elvégzése után 1911-től zászlós a közös hadseregben. Átlépett a magyar honvédségbe és Hajmáskéren, a 7. honvéd tüzérezrednél szolgált. Az 1. világháborúban az orosz és az olasz frontokon harcolt. A Hadiakadémia elvégzése után vezérkari tiszt, majd a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, a Hadiakadémián tanított. 1939-től magasabb egységeknél és a Hadügyminisztériumban különböző vezérkari és parancsnoki tisztségeket töltött be. 1943-tól altábornagy és a székesfehérvári 2. hadtest parancsnoka, majd vezérezredes és a Honvéd Vezérkar Főnöke. A nyilas hatalomátvételkor átment a Vörös Hadsereghez. 1944. decembertől 1945. novemberig az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, majd vezérkari főnök, de egy év múlva, saját kérésre nyugdíjazták. A moszkvai fegyverszüneti egyezmény aláírója. 1949. március 25-én letartóztatták, 1950. június 9-én, folytatólagosan elkövetett hűtlenség vádjával életfogytig tartó fegyházra ítélték. 1956. október 27-én szabadult, Balatonfüreden teljes visszavonultságban és nagy szegénységben élt. 1990-ben az ellene hozott ítéletet semmissé nyilvánították. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Művei

• Vitéz Vörös János magyar királyi vezérezredes vezérkari főnök naplója 1945. április 7.-től, 1945. október 15-ig. Englewood [USA], 1979.

Irodalom

• Fegyverrel a fasizmus ellen. Budapest, 1968.
• Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Budapest, 1969.
• KIS András: Az antifasiszta magyar katonai hagyományokról. Budapest, 1978.
• SZAKÁLY Sándor: A magyar katonai elit. 1938–1945. Budapest, 1987.
• Vitéz Nemes ~. = BALOGH Gyula: Honvédelmi miniszterek 1944–1990. (Társszerző.) Budapest, 1992.
• GOSZTONYI Péter: A magyar honvédség a 2. világháborúban. Budapest, 1992.
• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944-1945. Budapest, 1994.