A lap 2011. július 4., 09:34-kori változata

PINTÉR Pálné (Kapoly, 1912. máj. 17.–Tihany, 1993. jan. 5.) meseíró.

Élete

Élete első felét szülőfalujában töltötte. 1937-ben került Tihanyba, ahol férjével gazdálkodásból éltek. Tragikus baleset után, 58 éves korában kezdett írni. Ezután majdnem kétszáz mesét írt. Első kötete 1977-ben, A csodakút tündére címmel, Illyés Gyula ajánló soraival jelent meg. 1982-ben német nyelven, 1986-ban kibővítve, ismét magyarul adták ki. Később sikertelenül próbálkozott újabb gyűjtemény megjelentetésével, ezért különböző pályázatokra küldte írásait. Több néprajzi és nyelvjárási, valamint Somogy megyei pályázatokon díjazták munkáit. Somogyi és veszprémi tájakhoz kötődő balladák, katonatörténetek, mesék, és gyermekjátékok sokféleségét hagyta az utókorra. A korabeli paraszti művéltségről és olvasottságról is tájékoztatást adott. Tihanyi otthonában mindenkor szeretettel fogadta a mesére vágyó gyermekeket és felnőtteket. 1998-tól tábla őrzi emlékét a faluban. Sírja tihanyi temetőben van.

Művei

• A csodakút tündére. Budapest, 1977.
• Életünk – történelem. (Szerk.: BAJOR NAGY Ernő.) Budapest, 1978.
• A népi gyógyászat emlékei a Balaton környékén. = Honismeret, 1987. 5. sz.
• A tihanyi Pintér néni meséi. (Összeáll.: VARGÁNÉ LÁDONYI Erzsébet.) = Bakony–balatoni kalendárium, 1992. Veszprém, 1991.

Irodalom

• KÓKA Rozália: Az álombéli tündér ajándéka. Találkozás a tihanyi meseíróval. = Nők Lapja, 1988. 38. sz.
• PARDI Anna: A Visszhang utca tündérei. = Magyar Fórum, 1992. 45. sz.
• MATYIKÓ SEBESTYÉN József: ~. (1912–1993.) = Honismeret, 1994. 2. sz.