A lap 2011. június 30., 13:59-kori változata

PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám, Horváth Ádám, pálóczi (Kömlőd, 1760. máj. 11.–Nagybajom, 1820. jan. 28.) költő, jogász, mérnök.

Élete

Református papi családból származott. Már 13 éves korától a debreceni kollégiumban tanult. A papi pályához nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt a kollégiumból és még abban az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. Somogy és Zala megyében gazdálkodott, majd Pápán telepedett le, ahol mérnökként dolgozott. Keresett földmérő, akit tagjai közé fogadott a városban élő, irodalmi érdeklődésű társaság, a Pápai Pindus. Verssel köszöntötte a Református Kollégium újjáépülését, köszöntők és búcsúztatók írására kérték fel. 1782-ben megnősült, feleségül vette Oroszi Pál tótvázsonyi birtokos Julianna nevű lányát. Feleségének birtoka volt Balatonfüreden, hamarosan ide költöztek. 1783-ban Pomázon vállalt földmérői munkát és több dunántúli birtokon is dolgozott. 1785-ben elkészítette Füred első részletes térképét, amelyen már szerepel saját háza is. Műveivel népszerűvé tette a Balatont az irodalomban. A korszak minden számottevő folyóirata közölte írásait, részese a felpezsdülő irodalmi vitáknak. Kapcsolatai folytán Balatonfüred irodalmi központtá vált. 1785-ben kibérelte a tihanyi kamara szántódi birtokait is. Gazdálkodó poéta, mint később Berzsenyi és Kisfaludy. A Holmi c. kötete számos versében énekelte meg a Balatont, amelyet Ő nevezett először Magyar Tengernek. Első nagy irodalmi sikerét Hunnias, avagy Magyar Hunyadi c. eposzával aratta (1787). Levelezett Kazinczyval, aki 1789 őszén és 1819 tavaszán meglátogatta, majd a Kassai Magyar Múzeum c. folyóirat megalapításakor meghívta munkatársának. Rokonszenvezett a nyelvújítás ortológus irányzatával, mert féltette a nyelvet a romlástól. Jó kapcsolatai voltak a Balaton környékén élő írókkal. Révai Miklós a költő barát 1790-ben a tudós társaság tagjának is jelölte. Gyakran ellátogatott Tótvázsonyba, ahonnét első felesége származott, és ahol akkor Somogyi Gedeon és Fábián József élt. Magyar asszonyok prókátora c. röpiratában a nők egyenjogúságát követeli. Hatása Dukai Takács Judit költészetében is érződik. 1798-ban Nagybajomba költözött, ahol találkozott Csokonaival. 1812-ben már ismét Zalában volt, ahol Göcseji Helikon néven irodalmi kört szervezett. 1814-ben németellenes versei miatt feljelentették és csak nehezen menekült meg a börtönbüntetéstől. Legjelentősebb alkotása a hatalmas dalgyűjtemény, az Ötödfélszáz énekek, amely 1813-ban és 1953-ban, Énekes poézis címen 1979-ben jelent meg. Célja a nemzeti hagyományok és a népköltészeti értékek megmentése. Rendszeresen részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken. Balatonfüreden emléktáblája látható a református templom és a zeneiskola (általa tervezett és építtetett épület) falán, valamint – Biharival, Csermákkal és Ruzitskával együtt – a Balatoni Panteonban. Utcanév is őrzi emlékét.

Művei

• Hunniás. Győr, 1787.
• Holmi. (v.) 1–3. Köt. Pest-Győr, 1788–1793.
• A tétényi leány Mátyás királynál. (vígj.) Pest, 1816.
• Felfedezett titok. Bp., 1988.

Irodalom

• KUBÁN Margit: ~ és a nyelvújítás. Bp., 1910.
• HERMANN Antal: A Balaton ~ Holmijában. = Balatoni évkönyv, 1921. Bp., 1921.
• LIPTÁK Gábor: A magyar tenger keresztapja. (Társszerző.) = Bakonytáj, 1956. ápr. 30.
• VÖRÖS Károly: Adalékok ~ életéhez. Bp., 1958.
• VAJKAY Aurél: ~ balatonfüredi lakóháza. = Napló, 1968. jan. 28.
• PÉTERFFY Ida: ~ nyomában Balatonfüreden. = Magyar Zene, 1967. 4. sz.
• SIPOS Istvánné: A magyar nyelvű pszichológiai irodalom kezdete. = Pszihológiai Tanulmányok, 10. Köt. Bp., 1967.
• ZÁKONYI Ferenc: Régi épületek Balatonfüreden. Pécs, 1976.
• NÉMETH József: ~, a szabadkőműves és politizáló költő. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. 1984. Veszprém, 1985.
• PÉTERFFY Ida: ~ munkássága a “Hunniás” előtt. Bp., 1985.
• Pannon vallomások. Ajkai Irodalmi antológia. Ajka, 2001.
• PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám Balatonfüreden. (Szerk.: ÁCS Anna.) Balatonfüred, 2010.