A lap jelenlegi, 2011. június 29., 14:31-kori változata

NÉVY László, Neff László (Középiszkáz, 1841. jan. 27.–Bp., 1902. ápr. 5.) író, tanár, esztéta.

Élete

Pápakovácsiban töltötte gyermekéveit. Pápán, Veszprémben, Győrött és Pannonhalmán tanult. 1869-ben a budapesti tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalomból, valamint klasszika-filológiából tanári oklevelet szerzett. 1861-től premontrei paptanár Csornán. 1871-ben kilépett a rendből, a Budapesti Református Akadémia tanára, majd igazgatója. Számos tankönyvet írt, a múlt század végén még az Ő műveiből tanulták a magyar nyelvet és irodalmat a középiskolákban. Versei, pedagógiai, esztétikai és kritikai művei is megjelentek.

Művei

• A tragédia elmélete. Pest, 1871.
• A komédia elmélete. Pest, 1872.
• Poetika, a költői műfajok elmélete. Pest, 1880.
• Bajza József. Pozsony, 1882.
• Jókai Mór. Bp., 1894.
• Észrevételek a magyar kereskedelmi nyelvből. Bp., 1900.
• Kereskedelmi nyelvünk magyartalanságai. Bp., 1902.

Irodalom

• BRICHT Lipót: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia története. Bp., 1896.
• SCHACK Béla: Kereskedelmi iskoláink és tanáraink. Bp., 1896.
• KOLTAI Virgil: ~ élete. Bp., 1902.