„Nagy Bálint” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb NAGY Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. szept. 3.–Bakonyszentkirály, 1998. jún. 4.) földműves, parasztköltő. =Élete= Háromgye...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. június 28., 10:57-kori változata

NAGY Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. szept. 3.–Bakonyszentkirály, 1998. jún. 4.) földműves, parasztköltő.

Élete

Háromgyermekes parasztcsalád legfiatalabb tagjaként született. A háborús éveket leszámítva mindvégig szülőfalujában élt és földművesként dolgozott. Tizenhat éves korában kezdett verseket írni. Fiatalon még egy színdarabot is írt, Itt hagyom a falutokat címmel. A harmincas évek közepén az Ifjúság c. lap és az 1935-ben megjelent Tavaszi szántás c. antológia közölte írásait. Első verseskötetét 1936-ban Pápán, Bakonyerdő címmel, Drach Márton könyvnyomdája jelentette meg. Ezt életében csak három követte. Több alkalommal vett részt, nyert díjat országos verspályázaton. Alkotásaiból több alkalommal szerveztek irodalmi estet, a Veszprémi Irodalmi Színpad is néhányszor műsort adott verseiből. Írásaiban elsősorban a haza sorsa, a Bakonynak és szűkebb környezetének, Csesznek–Bakonyszentkirály környékének szépsége, a falusi élet, és a költészetet mindenkor megtermékenyítő szerelem jelenik meg.

Művei

  • Bakonyerdő. Versek. Pápa, 1936., (Reprint. Pápa, 2000.)
  • Bakony, te szép hazám. – válogatott versei. Bp., 1985.
  • Hol van már a paraszt? Bp., 1990.
  • Alkonyati séta a Bakonyban. – versei. hén.

Irodalom

  • TATAY Sándor: A szentkirályi kalendárium. = Élet és Irodalom, 1987. febr. 13.
  • KÖNTÖS László: Parasztköltők. = Reformátusok Lapja 1988. márc. 13.
  • BAJOR NAGY Ernő: Vannak még parasztköltők. = Szabad Föld, 1994. szept. 20.
  • MÜLLER Anikó: Mint vadon termett virág. ~ a bakonyszentkirályi parasztköltő életéről vall. = Napló, 1995. júl. 22.