„Mándi Márton István” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb MÁNDI MÁRTON István, Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. nov. 23.–Pápa, 1831. szept. 21.) nyelvész, tanár, filoz...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. június 24., 09:54-kori változata

MÁNDI MÁRTON István, Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. nov. 23.–Pápa, 1831. szept. 21.) nyelvész, tanár, filozófus.

Élete

1771–1774-es években Szentkirályszabadján, később Kecskeméten tanult, teológiát Debrecenben és külföldön hallgatott. Három évig Hajdunánáson akadémikus rektor, majd 1786-tól 1789-ig Göttingenben tanult. 1790-től a Pápai Református Gimnázium rektor-professzora. Nevéhez fűződik az iskola új fellendülése. Törekvéseit siker koronázta, létrejött a kollégium. 1797-ig a pápai református egyház, majd a Dunántúli Református Egyházkerület tartotta fenn a Pápai Református Kollégiumot. Az Egyetemes Református Egyház 1804-ben a pápai iskolát a debrecenivel és a sárospatakival egyenrangúnak nyilvánította. Kidolgozta az iskola tantervét. Tankönyveket íratott. Görög, latin és német nyelvkönyvet írt. A filozófiában Kant követője volt és 1795-ben már Kant tanítása alapján tartott előadásokat, amelyekért súlyos bírálat érte. Az elemi iskolák számára is készített egy Magyar Ábécét. – Pápán az Alsóvárosi temetőben nyugszik, ott van vörös márvány sírköve. A református könyvtártban márvány mellszobra, Izsó Miklós alkotása látható. A városban utcanév, az Ókollégium – Petőfi S. u. 13. – falán tábla őrzi emlékét.

Művei

  • Új deák rudimenta. Győr, 1795.
  • Keresztyén theológusi moral. Győr, 1796.
  • Új német rudimenta. Győr, 1801.
  • Keresztyén moralis kis kathecismus. Bécs, 1817.
  • Krug: Siystema philosophiae scitime. (Ford. németből latinra.) 1820.

Irodalom

  • SZABÓ Károly: ~. Pápa, 1860.
  • SIMAI Ödön: ~ nyelvészete. 1–2. rész. = Magyar Nyelv, 1906. 8–9. sz.
  • KORNIS Gyula: A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. 1–4. rész. = Magyar Nyelv, 1907. 3–4. sz.
  • TÓTH Endre: ~ élete. Pápa, 1931.
  • TRÓCSÁNYI Dezső: ~ tudományos munkássága. Pápa, 1931.
  • TRÓCSÁNYI Dezső: Az első magyar kantiánus filozófia” kérdéséhez. = MKSzle, 1939. 3. sz.
  • HORVÁTH János: Márton püspök és a tihanyi alapítólevél. = Magyar Nyelv, 1955.
  • BEÖTHY Ottó: A hegeli tanok magyarországi történetéhez (1818–1844). Veszprém, 1992. (Pannon Panteon 7.)
  • KŐSZEGI Lajos: A pápai Kant. A patinás kollégium 200. évfordulójára. = Napló, 1993. december 4.
  • SZUH Katalin: ~. Egy magyar kantiánus a 18–19. századból. = Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai, 7. Pápa, 1994.
  • KÖVY Zsolt: A pápai Kant. ~ élete és tudományos munkássága. = Egyház és közélet. Válogatott beszédek. 1–2. Köt. Pápa, 1995.