A lap jelenlegi, 2011. június 23., 17:01-kori változata

LUKÁCS Imre (Devecser, 1908. febr. 4.–Bp., 1981. febr. 18.) író, költő, újságíró.

Élete

Szabómunkás volt. Írni 1929-ben kezdett. Belépett az illegális KMP-be. Első verseskötete 1933-ban jelent meg, Mert mi nem felejtünk címmel, amelyet azután elkoboztak. A szerzőt félévi börtönre ítélték. 1933 és 1938 között kommunista szervezkedésért és írásaiért többször bebörtönözték. Részt vett a munkásírók csoportjának tevékenységében, 1945 után újságíró. Verseiben a börtönök világát idézi. Regényét a vele együtt raboskodó Kilián Györgyről írta.

Művei

• Rab költő. (v.) Bp., 1936.
• Lehullt levél. (v.) Bp., 1939.
• Ének a pokolból.(v.) Bp., 1941.
• Vörös csillag arany kalásszal. (v.) Bp., 1949.
• A holnap elébe. (Regény Kilián Györgyről.) Bp., 1956.
• Szegények krónikája. Bp., 1971.
• Szegények ünneplőben. Bp., 1981.