„Janáky István” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „JANÁKY István (Hódmezővásárhely, 1901. dec. 26.–Bp., 1966. jan. 13.) építész. =Élete= 1929-ben a budapesti műegyetemen Pogány Móric és Wälder Gyula tan...”)
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2011. június 9., 13:04-kori változata

JANÁKY István (Hódmezővásárhely, 1901. dec. 26.–Bp., 1966. jan. 13.) építész.

Élete

1929-ben a budapesti műegyetemen Pogány Móric és Wälder Gyula tanítványaként szerzett építészmérnöki oklevelet. 1930-tól a Tőry és Pogány Építészeti Iroda alkalmazottja. 1937-ben a margitszigeti Palatinus strandfürdő terveit már saját tervezőirodájával készítette. Az iroda 1948-ig működött. Ezekben az években építészet elképzeléseit a nemzetközileg is megerősödött romantikus tendenciák és a már korábban megindult falukutatási programok erősen befolyásolták. Épületein szeretettel alkalmazott társművészeti alkotásokat, gyakran használt nyerstégla és klinkerburkolatot, terméskövet, fát. A háború után romfel-mérési munkákban vett részt, majd építészeti tervezőirodák munkatársaként dolgozott. 1948–1949-ben részt vett a Népstadion tervezésében. Nagyszabású alkotása a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületcsoportjának terve. Benedek Frigyessel és Kiss Lászlóval 1951-ben tervezték a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületét. 1952-től a Budavári Palota helyreállításával foglalkozó építészcsoport vezetője. Elkészítette a Kecskeméti Aranyhomok Szálló tervét, itthon és külföldön is több megbízást kapott. 1964–1965-en a Nemzeti Színház telepítési terve, illetve megtervezése foglalkoztatta. Fontos szerepet játszott a fiatal építésznemzedék továbbképzésében, kezdeményezésére jött létre 1953-ban a Mesteriskola, amelynek igazgatója volt. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.

Irodalom

  • GRANASZTÓI Pál: Emlékezés ~ra, a nevelőre. = Magyar Építőművészet, 1966.
  • MERÉNYI Ferenc: Magyar építészet 1867–1967. Bp., 1970.
  • RADOS Jenő: Magyar építészettörténet. Bp., 1971.
  • JÉKELY Zsolt–SÓDOR Lajos: Budapest építészete a XX. században. Bp., 1980.
  • SISA József–Dora WIEBENSON: Magyarország építészetének története. Bp., 1998.