A lap jelenlegi, 2011. május 31., 15:05-kori változata

FENYVESSY Ferenc (Eger, 1855. szept. 9.–Vp., 1903. jún. 3.) újságíró, főispán, jogász.

Élete

Elemi és középiskoláit szülővárosában járta, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten végzett. A jogi diploma megszerzése után Pápára került, az Esterházy családban jogot tanított. Tagja volt a város képviselőtestületének és törvényhatósági bizottságának. Megválasztották Veszprém megye tiszteletbeli ügyészének. 1879 és 1892 között a Pápai Lapokat szerkesztette. 1891-ben több publicistával megalapította a Magyar Újság c. politikai napilapot, és azt megszűnéséig szerkesztette. 1898-tól Veszprém vármegye főispánja. 1881-től 1894-ig az ugodi választókerület, a következő négy esztendőben Pápa város or-szággyűlési képviselője. Parlamenti beszédeiben sokat foglalkozott az oktatásügy kérdéseivel. Felfigyelt a kivándorlás veszélyeire, és a megyében rendelettel próbálta szabályozni azt. Mikszáth Kálmán politikai karcolatainak egyik kedvelt figurája. 1894-ben Veszprém városától Díszpolgári Oklevelet kapott. – Jeltelen sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.

Művei

• Felsőoktatásunk reformja. Pápa, 1889.
• A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországon. Pápa, 1890.

Irodalom

• BESSENYEY József: Veszprémi nefelejts. Méltóságos ~ beiktatási ünnepélye emlékére. Vp., 1898.
• Fenyvessy Ferenc. = Veszprémi Hírlap, 1903. jún. 7.
• Fenyvessy Ferenc. = Ország Világ, 1903. jún. 7.
• PINTÉR László: Jelszava: erély, becsület, igazság. Emlékezés ~re. = Napló, 1990. szept. 10.
• H. SZABÓ Lajos: Pápa város jeles díszpolgárai a 19. században. Pápa, 1998.
• HOGYA György: Veszprém város díszpolgárai. Vp., 2001.
• H. SZABÓ Lajos: ~. = Bakony–balatoni ka-lendárium 2003. Vp., 2002.