„Esterházy Károly” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb ESTERHÁZY Károly, Eszterházy Károly, galánthai (Pozsony, 1725. máj. 4–Eger, 1799. márc. 14.) r. k. püspök. Esterházy Fer...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. május 30., 10:57-kori változata

ESTERHÁZY Károly, Eszterházy Károly, galánthai (Pozsony, 1725. máj. 4–Eger, 1799. márc. 14.) r. k. püspök. Esterházy Ferenc tárnokmester fia.

Élete

Pozsonyban, Nagyszombatban és Rómában tanult. 1744-ben rátóti prépost. 1748-ban szentelték pappá. Papi pályáját Pápán kezdte. Mária Terézia 1752-ben váci majd egri püspökké nevezte ki. Nagy műveltségű tudós főpap volt, aki élesen szembeszállt II. József reformjaival és az 1790–1791. évi országgyűlésen a r. k. párt vezéreként ellenezte a protestánsok jogainak elismerését, törvénybe iktatását. Egerben líceumot építtetett (amelyet egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését. Vácon megkezdte a bazilika építését. Pápán Ő építtette a városi kórházat, amint ezt az intézmény főbejáratánál lévő emléktábla az utókorral tudatja. 1759 és 1799 között Devecser ura. Nevéhez fűződik a várnak barokk kastéllyá történt átépítése. Ekkor alakult ki az épület mai alakja, készült a barokk főkapu és a kastélytól keletre fekvő park is. Templomot építtetett: Bakony-szentiván, Bakonyszücs, Balatonarács, Béb, Csót, Devecser, Fenyőfő, Hidegkút, Pápanyőgér, Pápateszér, Ugod községekben, és Pápán a plébánia templomot.

Művei

  • Hármas üdvösséges kérdés. Pest, 1751.
  • Az 1775. évben tartott jubileum. Eger, 1776.

Irodalom

  • KISS István: A pápai plébánia története. Vp., 1908.
  • PFEIFFER János: Emlékezés gróf ~ püspökről. Vp., 1940.
  • ANTALÓCZI Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története. = Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirat-katalógusa. (Összeáll: IVÁNYI Sándor.) Eger, 1986.
  • CSAPODI Csaba: Magyar könyvtártörténet. (Társszerző.) Bp., 1987.
  • MEZEI Zsolt: Gróf ~ a barokk főpap és főúr. Pápa, 2000.