„Dömötör Sándor (nyelvész, néprajztudós, muzeológus)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „DÖMÖTÖR Sándor (Bp., 1908. febr. 24.-Bp., 1986. jan. 15.) nyelvész, néprajztudós, muzeológus. =Élete= 1926 és 1930 között a budapesti tudományegyetemen nyel...”) |
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2011. május 25., 14:11-kori változata
DÖMÖTÖR Sándor (Bp., 1908. febr. 24.-Bp., 1986. jan. 15.) nyelvész, néprajztudós, muzeológus.
Élete
1926 és 1930 között a budapesti tudományegyetemen nyelvészeti, irodalmi és filológiai tanulmányokat folytatott. Egyetemistaként felgyűjtötte Dunaszentgyörgy népnyelvi anyagát, majd a számkivetettekkel: betyárokkal, boszorkányokkal és a cigányokkal kezdett foglalkozni. A szegedi tudományegyetemen 1930-ban néprajzból, A betyárromantika c. tanulmányával doktorált. Fizetés nélküli gyakornok a Néprajzi Múzeumban, 1933-1935-ben a Fővárosi Alkalmazottak Segélyalapja balatonkenesei üdülőjében igazgatóhelyettes. 1935 és 1944 között a főváros gazdasági tisztviselője. A háborúban hadifogságba esett, hazatérve a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségén dolgozik, majd 1946 és 1957 között a vasmegyei múzeumok igazgatója. Utána 10 évig a Népművelési Intézetben a honismereti mozgalom instruktora és a Honismeret c. füzetek szerkesztője. Néprajzi ismeretek címmel szakköri jegyzeteket írt. Munkássága a két világháború közötti években volt jelentős. Sorra jelentette meg szakcikkeit, tanulmányait. Sok kötete foglalkozik a magyar népmesékkel. A mondavilággal, boszorkányhittel kapcsolatos tanulmányait az Ethnographia közölte. Balatonkenese múltjából és jelenéből c. sorozata tíz kötetben jelent meg. Hagyományaink élete címmel előadást tartott az 1943-as balatonszárszói konferencián. Adatok Vas megye néprajzához c. dolgozatában, a történeti és irodalmi források feltárásán túl, a településtörténet, a népi építészet, a gazdálkodás és a népszokások témakörében kísérelt meg összefoglaló képet adni. Írásai és tanulmányai megtalálhatók az országos néprajzi folyóiratokban, alkalmi és időszaki kiadványokban, a Vas megyei és a Balaton-felvidéki lapokban és antológiákban.
Művei
- A betyárromantika. Szeged, 1930.
- Kenesei “szegény jobbágyok” panaszai a 18. századból. Balatonkenese, 1938.
- A boszorkányok gyűlése a magyar néphitben. Bp., 1939.
- Szent Gellért hegye és a boszorkányok. Bp., 1940.
- Pusztavár. (Útijegyzetek.) Veszprém, 1942.
- Kedvet virágoztató magyar népmesék. A magyar népmese kistükre. Bp., 1944.
- Őrség. (Tájmonográfia.) Bp., 1961., 1987.
- Néprajzi kutatásaink alapkérdései. Bp., 1961.
Irodalom
- BÁRDOSI János: A társaság új kitüntetettjei: ~. = Néprajzi Hírek, 1978.
- KODOLÁNYI János: ~. = Néprajzi Hírek, 1987.
- BÁRDOSI János: ~ irodalmi munkássága. Szombathely, 1978.