A lap 2011. május 23., 09:11-kori változata

CONCHA Győző (Marcaltő, 1864. febr. 10.-Bp., 1933. ápr. 10.) jogász, tanár.

Élete

Pápán a bencéseknél és Győrben tanult. 1860-ban, az iskola zászlószentelésén, özv. Batthyány Lajosné jelenlétében verset szavalt. Jogot Pesten és Bécsben hallgatott, utána bírósági fogalmazó, később a kolozsvári, majd a budapesti egyetem tanára. A főrendiháznak 1913 és 1919 között, a felsőháznak 1927-től volt tagja. Az MTA-nak 1886-ban levelező-, 1900-ban rendes tagja, 1922-től 1925-ig alelnöke. Akadémiai székfoglalójával, amelynek címe: Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában, nagy feltűnést keltett. A politika- és alkotmányelméletnek konzervatív felfogású, de magas színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.

Művei

• A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyába. Bp., 1877.
• Újkori alkotmányok. 1-2. Köt. Bp., 1884-1888.
• A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Bp., 1885.
• Politika. 1. Alkotmánytan. Bp., 1894.; 2. Közigazgatástan. Bp., 1905.
• A rendőrség természete és állása szabad államban. Bp., 1901.
• Báró Eötvös József államelmélete és a külföldi kritika. Bp., 1908.
• Van-e magyar társadalom, nincs. Bp., 1927.
• Hatvan év tudományos mozgalmai között. 1-2. Köt. Bp., 1928; 1935.

Irodalom

• Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929.
• BERZEVICZY Albert: ~ ig. és t. tag emlékezete. 1-3. r. Bp., 1935. (MTA emlékbeszédek. 22. Köt. 10. Füz.)
• Szabó Imre: A burzsuá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Bp., 1955.
• Gaál Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.