„Bocsor István” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb BOCSOR István (Enying, 1807. okt. 18.-Pápa, 1885. jún. 3.) tanár, író. =Élete= Enyingi jobbágycsalád sarja. Pápán tanult 1...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. május 19., 13:43-kori változata

BOCSOR István (Enying, 1807. okt. 18.-Pápa, 1885. jún. 3.) tanár, író.

Élete

Enyingi jobbágycsalád sarja. Pápán tanult 1819-től 1832-ig, a Pápai Református Főiskolán teológiai és jogi képesítést nyert, majd 1837-től tanított. Magyar nyelvű történelemórái a város közönségére is nagy hatást gyakoroltak. 1848-ban az enyingi kerület nemzetgyűlési képviselője. A szabadságharc bukása után visszavonultan, tanári munkásságának élt. Alakját Kozma Andor: A karthágói harangok c. versében örökítette meg. Latin nyelvtana öt kiadást ért meg. Pápán az Alsóvárosi temetőben szép síremléke, a Széchenyi u. 10. sz. házon (ahol lakott) emléktáblája, a Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárában mellszobra van. Radikalizmusáról tanúskodó Világtörténelem c. (1841.), előadásait tartalmazó és a Középkori történetek (1863-1864.) c. kézirata is ebben a gyűjteményben található.

Művei

  • Rövid francia nyelvtudomány. 1-2. Köt. Pápa, 1839-1840.
  • Számvetési kézikönyv. Pápa, 1843.
  • Magyarország történelme, különös tekintettel a jogfejlődésre. 1-4. Köt. Pápa, 1861-1869.

Irodalom

  • ANTAL Gábor: ~ életrajza. 1882.
  • Emlék, ~ főiskolai tanár...pápai főisk.-ban eltöltött félszázados tanári működése...alkalmából. Pápa, 1882.
  • KISS Ernő: ~ emlékezete. = P. Ref. Főisk. Ért., 1908.
  • BALOGH Géza: ~ra emlékezve (1807-1885). = Megy. Ped. Körk, 1985. 3. sz.
  • A Pápai Református Gyűjtemény. (Szerk.: KÖVY Zsolt.) Pápa, 1987.
  • BEÖTHY Ottó: A hégeli tanok magyarországi történetéhez. (1818-1844.) = Pannon Panteon 7. (Összeáll.: KŐSZEGI Lajos. Társszerző.) Veszprém, 1992.
  • TUNGLI Gyula: Emlékezés ~. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 6. Veszprém,
  • KÖVY Zsolt: A pápai szellemiség. = Új Horizont 1993. 6. sz.
  • TUNGLI Gyula: ~. = Bakony-balatoni kalendárium 1995. Veszprém, 1994.