A lap 2011. május 19., 13:07-kori változata

BÖCKH János, 1907-től nagysuri (Pest, 1840. okt. 20.-Bp., 1909. máj. 10.) geológus, bányamérnök.

Élete

Böckh Hugó geológus édesapja. 1862-ben a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet. 1864-ben a Bécsi Földtani Intézetben dolgozott, két éves elméleti és gyakorlati képzésen vett részt. Hazatérve minisztériumokban kapott állást, 1869-től az újonnan alapított Földtani Intézet első geológus gárdájának tagja, 1882 és 1908 között igazgatója. Az ő kezdeményezésére indult meg a kőolajkutatás hazánkban. Úttörő jelentőségű munkát végzett a geológiai szintezés és a térképezés területén. Számos alapvető földtani munka fűződik nevéhez, ezek szakfolyóiratokban jelentek meg. A Déli-Bakony földtani és őslénytani viszonyait is tanulmányozta. Földtani térképeket készített Pápa, Veszprém, Nagyvázsony és Felsőörs vidékéről.

Művei

• A geológia fejlődésének rövid története Magyarországon 1774-1896. = Ft. Közl, 1897.
• A Bakony déli részének földtani viszonyai. 1-2. = Magyar Állami Földtani Intézet évkönyve, Bp. 1872.
• A Déli-Bakony liász lerakódásának taglalása. = Ft. Közl, 1873.

Irodalom

• JÁRMAI Ervin. - VITÁLIS György: ~ és Böckh Hugó szerepe a magyar geológiában. Bp., 1991.