„Nagy Sándor (festőművész, iparművész)” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image:Nagy_Sandor_festo1868.jpg|200px|thumb]] | + | [[Image:Nagy_Sandor_festo1868.jpg|200px|thumb|Balogh Rudolf fényképe]] |
NAGY Sándor (Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) festőművész, iparművész. | NAGY Sándor (Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) festőművész, iparművész. | ||
A lap jelenlegi, 2017. május 10., 17:18-kori változata
NAGY Sándor (Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) festőművész, iparművész.
Élete
Budapesten Székely Bertalannál, azután Rómában, majd Párizsban folytatott tanulmányokat. Hazatérve először Veszprémben, később Gödöllőn dolgozott. Leginkább szimbolikus festményeivel és egyéni stílusú rajzaival keltett feltűnést és gyakorolt hatást a fiatalabb nemzedékre. A fiatalok egész sorát vonzotta Gödöllőre, ahol viruló művésztelepet és szőnyegszövő iskolát teremtett. Sokoldalúan foglalkozott az iparművészeti technikákkal és maga is nagybecsű alkotásokat hozott létre. Fő műve a pesterzsébeti templom freskódísze. Veszprémi alkotásai: a Petőfi Színház épületének külső mozaik képe és a főhomlokzat üvegfestménye. Előbbi a Rege a Csodaszarvasról, utóbbi a Népművészet varázsa címet viseli. Számos ifjúsági könyvet (és Ady Endre költeményeit is) illusztrált. A magyarországi szecesszió jellegzetes képviselője. Londonban, Budapesten a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban volt kiállítása. Milánóban és Budapesten (többször) nagydíjat, 1906-ban, Torinóban aranyérmet nyert.
Irodalom
- GELLÉR Katalin: Nagy Sándor (1869–1950) emlékkiállítása. (Társszerző.) Veszprém, 1980.
- Nagy Sándor 1869–1950. (Szerk.: GÉCZI János. Veszprém, 1999. (Vár ucca tizenhét, VII. évf. 2. sz.)
