„Fáber Kovács Gyula” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb FÁBER KOVÁCS Gyula (Szentgál, 1909. aug. 17.–Bp., 1954. jan. 22.) ref. lel-kész, író. =Élete= Édesanyja korai halála...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Faber_Kovács_Gyula.jpg|200px|thumb]] |
− | FÁBER KOVÁCS Gyula (Szentgál, 1909. | + | FÁBER KOVÁCS Gyula (Szentgál, 1909. augusztus 17. – Budapest, 1954. január 22.) református lelkész, író. |
=Élete= | =Élete= | ||
− | Édesanyja korai halála után nagyapjához került Noszlopra, itt járt elemi iskolába. A középiskolát Pápán, a Református Kollégiumban végezte. Pápán volt teológus, majd 1935-től két évig Balatonkenesén nyári káplánként dolgozott. Az Ausztria és Magyarország közötti megállapodás alapján Burgenlandba került, ahol az oberwarti (felsőőri) kétnyelvű | + | Édesanyja korai halála után nagyapjához került Noszlopra, itt járt elemi iskolába. A középiskolát Pápán, a Református Kollégiumban végezte. Pápán volt teológus, majd 1935-től két évig Balatonkenesén nyári káplánként dolgozott. Az Ausztria és Magyarország közötti megállapodás alapján Burgenlandba került, ahol az oberwarti (felsőőri) kétnyelvű református egyházközség lelkésze. 1946-ban családjával együtt visszaköltözött Magyarországra és Balatonkenesén kapott állást. Haláláig itt szolgált. Már tanulóévei alatt publikált, pl. a pápai Kollégiumi Lapokban. Oberwartban vezette az Olvasókört, több színdarabot rendezett. A német megszállás után betiltották az olvasókört, az egyház kebelén belül próbált valamit megőrizni annak munkájából. A hazatelepülés után ugyanolyan üldöztetésben volt része, mint Ausztriában a náciktól. Művében a református kollégium életét mutatja be, melyet Ballag már a vén diák címmel, 1932-ben adtak ki. Újrakiadása: Budapest, 1993. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
12. sor: | 12. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Faber Kovacs Gyula}} | {{DEFAULTSORT:Faber Kovacs Gyula}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap 2017. május 3., 16:59-kori változata
FÁBER KOVÁCS Gyula (Szentgál, 1909. augusztus 17. – Budapest, 1954. január 22.) református lelkész, író.
Élete
Édesanyja korai halála után nagyapjához került Noszlopra, itt járt elemi iskolába. A középiskolát Pápán, a Református Kollégiumban végezte. Pápán volt teológus, majd 1935-től két évig Balatonkenesén nyári káplánként dolgozott. Az Ausztria és Magyarország közötti megállapodás alapján Burgenlandba került, ahol az oberwarti (felsőőri) kétnyelvű református egyházközség lelkésze. 1946-ban családjával együtt visszaköltözött Magyarországra és Balatonkenesén kapott állást. Haláláig itt szolgált. Már tanulóévei alatt publikált, pl. a pápai Kollégiumi Lapokban. Oberwartban vezette az Olvasókört, több színdarabot rendezett. A német megszállás után betiltották az olvasókört, az egyház kebelén belül próbált valamit megőrizni annak munkájából. A hazatelepülés után ugyanolyan üldöztetésben volt része, mint Ausztriában a náciktól. Művében a református kollégium életét mutatja be, melyet Ballag már a vén diák címmel, 1932-ben adtak ki. Újrakiadása: Budapest, 1993.
Irodalom
- TÓTH Dezső: Ballag már a vén diák = MPK.,.,, 1994. 4. sz.