„Iker István” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb IKER István (Rábakovácsi, 1900. október 13.–Farkasgyepű, 1987. május 15.) teológiai tanár, plébános. =Élete= A gimnázium ...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Iker_István.jpg|thumb]]
+
[[Image:Iker_Istvan.jpg|200px|thumb]]
  
IKER István (Rábakovácsi, 1900. október 13.–Farkasgyepű, 1987. május 15.) teológiai tanár, plébános.
+
IKER István (Rábakovácsi, 1900. október 13. – Farkasgyepű, 1987. május 15.) teológiai tanár, plébános.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
A gimnázium 7–8. osztályát a Veszprémi Kisszemináriumban végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányait a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként Innsbruckban kezdte, majd az 1. vi-lágháború után, Rómában fejezte be, ahol a filozófia doktorává avatták. Pappá Veszprémben, 1924-ben szentelték. Káplán Sümegcsehin 1925-től, Zalaszentgróton 1926-tól. Szemináriumi tanulmányi felügyelő és tanár a filozófia tanszéken 1927-től, majd a dogmatika tanára 1929-től. 1928 és 1933 között a Veszprémi Hírlap főszerkesztője. Plébános Vaszaron 1933-tól. 1948 után az ÁVH rendszeresen beidézte és kínzással, zsarolással besúgásra, paptársainak feljelentésére akarta kényszeríteni. 1951 áprilisától 1956 októberéig a Vaszar-Mézeshegyben lévő présházak egyikének pincéjében rejtőzködött. 1957-ben Szentkirályszabadjára, majd Kolontárra került kisegítőnek. Nyugállományban 1967-től szentszéki bíró. Farkasgyepün, a szanatóriumban halt meg. Kolontáron temették. Vaszaron 1933-ban renováltatta és újjáalakíttatta a templomot és környékét, 1937-ben új orgonát építtetett. A háború előtt számos politikai és társadalmi írása jelent meg.
+
A gimnázium 7–8. osztályát a Veszprémi Kisszemináriumban végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányait a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként Innsbruckban kezdte, majd az 1. világháború után, Rómában fejezte be, ahol a filozófia doktorává avatták. Pappá Veszprémben, 1924-ben szentelték. Káplán Sümegcsehin 1925-től, Zalaszentgróton 1926-tól. Szemináriumi tanulmányi felügyelő és tanár a filozófia tanszéken 1927-től, majd a dogmatika tanára 1929-től. 1928 és 1933 között a Veszprémi Hírlap főszerkesztője. Plébános Vaszaron 1933-tól. 1948 után az ÁVH rendszeresen beidézte és kínzással, zsarolással besúgásra, paptársainak feljelentésére akarta kényszeríteni. 1951 áprilisától 1956 októberéig a Vaszar-Mézeshegyben lévő présházak egyikének pincéjében rejtőzködött. 1957-ben Szentkirályszabadjára, majd Kolontárra került kisegítőnek. Nyugállományban 1967-től szentszéki bíró. Farkasgyepün, a szanatóriumban halt meg. Kolontáron temették. Vaszaron 1933-ban renováltatta és újjáalakíttatta a templomot és környékét, 1937-ben új orgonát építtetett. A háború előtt számos politikai és társadalmi írása jelent meg.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*Veszprémmegyei fejek. Vp., 1929.
+
*Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929.
*SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
+
*SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.
 
*Mezei Zsolt: A vaszari plébánia történeti névtára. (Kézirat a szerzőnél.)
 
*Mezei Zsolt: A vaszari plébánia történeti névtára. (Kézirat a szerzőnél.)
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2017. április 28., 15:38-kori változata

Iker Istvan.jpg

IKER István (Rábakovácsi, 1900. október 13. – Farkasgyepű, 1987. május 15.) teológiai tanár, plébános.

Élete

A gimnázium 7–8. osztályát a Veszprémi Kisszemináriumban végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányait a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként Innsbruckban kezdte, majd az 1. világháború után, Rómában fejezte be, ahol a filozófia doktorává avatták. Pappá Veszprémben, 1924-ben szentelték. Káplán Sümegcsehin 1925-től, Zalaszentgróton 1926-tól. Szemináriumi tanulmányi felügyelő és tanár a filozófia tanszéken 1927-től, majd a dogmatika tanára 1929-től. 1928 és 1933 között a Veszprémi Hírlap főszerkesztője. Plébános Vaszaron 1933-tól. 1948 után az ÁVH rendszeresen beidézte és kínzással, zsarolással besúgásra, paptársainak feljelentésére akarta kényszeríteni. 1951 áprilisától 1956 októberéig a Vaszar-Mézeshegyben lévő présházak egyikének pincéjében rejtőzködött. 1957-ben Szentkirályszabadjára, majd Kolontárra került kisegítőnek. Nyugállományban 1967-től szentszéki bíró. Farkasgyepün, a szanatóriumban halt meg. Kolontáron temették. Vaszaron 1933-ban renováltatta és újjáalakíttatta a templomot és környékét, 1937-ben új orgonát építtetett. A háború előtt számos politikai és társadalmi írása jelent meg.

Irodalom

  • Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929.
  • SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.
  • Mezei Zsolt: A vaszari plébánia történeti névtára. (Kézirat a szerzőnél.)