„Óvári messzelátó” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
|felújítva=2016 | |felújítva=2016 | ||
}} | }} | ||
+ | |||
+ | Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Almádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték. | ||
+ | Megközelítés: Balatonalmádi Szent Imre templomtól a Semmelweis utcán (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék háromszög jelzést követve. | ||
+ | GPS: 47.033631 18.006856 | ||
+ | Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel. | ||
+ | A vörös homokkő talapzaton létesült kilátó - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a századforduló táján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd. | ||
+ | 1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet. | ||
+ | Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában rekonstruáltatta az Önkormányzat a Honismereti Kör javaslatára. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték. | ||
+ | A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, Ny felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik. | ||
+ | Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította. | ||
{{Indoklás | {{Indoklás |
A lap 2017. április 25., 15:45-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség
Óvári messzelátó | |||||
[[Image:|center|180px]] | |||||
Helye: | Balatonalmádi | ||||
Építési adatok | |||||
Építés éve : | 1900-as évek | ||||
Építtető: | |||||
Tulajdonos: | Önkormányzat | ||||
Felújítva : | 2016 | ||||
Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Almádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.
Megközelítés: Balatonalmádi Szent Imre templomtól a Semmelweis utcán (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék háromszög jelzést követve.
GPS: 47.033631 18.006856
Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel.
A vörös homokkő talapzaton létesült kilátó - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a századforduló táján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd.
1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet.
Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában rekonstruáltatta az Önkormányzat a Honismereti Kör javaslatára. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték.
A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, Ny felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik.
Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.
"Az Óvári messzelátóból több mint száz éve csodálhatják az emberek Balatonalmádi és a Balaton – Fűzfői öböl – látképét. Az 1900-as évben az almádi szőlőhegyre épült kilátó, mára a város szerves részévé vált. Annak ellenére, hogy a környezete beépült, még mindig a teljes képet ad a városról és a Fűzfői öbölről."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2017. (II. 25.) VÉBH sz. határozata alapján |