„Széchenyi István” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szept. 21.–Döbling, 1860. ápr. 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti l...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Szechenyi_Istvan.jpg|200px|thumb]] |
| − | SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. | + | SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapító tagja. Apja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont alapító Festetics György testvére. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
*EÖTVÖS József emlékbeszédei: Magyar írók és államférfiak. Pest, 1868. | *EÖTVÖS József emlékbeszédei: Magyar írók és államférfiak. Pest, 1868. | ||
| − | *FALK Miksa: | + | *FALK Miksa: Széchenyi István és kora. Pest, 1867. |
| − | *SZEKFÜ Gyula: A mai | + | *SZEKFÜ Gyula: A mai Széchenyi István. Budapest, 1935. |
| − | *GÁSPÁRDY Aladár: Gróf | + | *GÁSPÁRDY Aladár: Gróf Széchenyi István ünnepségek Balatonfüreden 1941. Veszprém, 1941. |
| − | *TÜSKE Jenő: | + | *TÜSKE Jenő: Széchenyi István és a balatoni hajózás. = Balatoni Szemle, 1942. 1. sz. |
| − | *ÉBER Ernő: | + | *ÉBER Ernő: Széchenyi István a gazda és agrárpolitikus. Budapest, 1960. |
*SPIRA György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Budapest, 1964. | *SPIRA György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Budapest, 1964. | ||
| − | *KOSÁRY Domokos: A döblingi | + | *KOSÁRY Domokos: A döblingi Széchenyi István. Budapest, 1980. |
| − | *HUDI József: | + | *HUDI József: Széchenyi István és Veszprém vármegye. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz. |
*GERENCSÉR Miklós: Füredi szobortörténet. = Bakony–balatoni kalendárium 1995. Veszprém, 1994. | *GERENCSÉR Miklós: Füredi szobortörténet. = Bakony–balatoni kalendárium 1995. Veszprém, 1994. | ||
| − | *GERENCSÉR Miklós: Pillantás | + | *GERENCSÉR Miklós: Pillantás Széchenyi István hídjára. = Új Horizont, 1998. 2. sz. |
{{DEFAULTSORT:Szechenyi Istvan}} | {{DEFAULTSORT:Szechenyi Istvan}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 21., 13:34-kori változata
SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapító tagja. Apja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont alapító Festetics György testvére.
Élete
Fiatalon érdeklődni kezdett a magyarországi gazdasági és kulturális állapotok iránt. Többször bejárta Európa nyugati államait, és az ott tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson, és erre megnyerje a nagybirtokos osztály tagjait. 1825-ben jövedelme kamatainak felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Megalapította a Nemzeti Kaszinót és az Első Lótenyésztő Egyesületet. Kezdeményezője volt a dunai és a balatoni gőzhajózás megindításának. Részt vett a Pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában. Irányította az Al-Duna szabályozását és aktívan közreműködött a Tisza-szabályozási és kármentesítő munkák indításában. Nevéhez fűződik a Lánchíd megépítése. 1848-ban a Batthyány-kormányban a közlekedés és a közmunkák minisztere. Gyakran járt Balatonfüreden, innen indította útjára 1846-ban az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt. A városban utca viseli nevét, a sétány központjában 1941-től áll fehér kőből faragott szobra, Andrássy Kurta János alkotása. Vitairatai: A balatoni gőzhajózás. – A balatoni gőzhajózás körül. Pest,(1846). – Naplójában is írt a balatoni terveiről. Zircen, a Március 15. téren bronz mellszobra, Domonkos Béla alkotása áll.
Művei
- Munkái. 1–9. Köt. (Kiad.: ZICHY Antal és MAJLÁTH Béla.) Budapest, 1894–1896.
- Döblingi irodalmi hagyatéka. 1–3. Köt. (Kiad. és bev.: KÁROLYI Árpád, TOLNAI Vilmos.) Budapest, 1921–1925.
- Naplói. 1–6. Köt. (Kiad és bev.: VISZOTA Gyula.) Budapest, 1925–1939.
- Írói és hírlapírói vitája Kossuth Lajossal. 1–2. Köt. Budapest, 1927–1930.
Irodalom
- EÖTVÖS József emlékbeszédei: Magyar írók és államférfiak. Pest, 1868.
- FALK Miksa: Széchenyi István és kora. Pest, 1867.
- SZEKFÜ Gyula: A mai Széchenyi István. Budapest, 1935.
- GÁSPÁRDY Aladár: Gróf Széchenyi István ünnepségek Balatonfüreden 1941. Veszprém, 1941.
- TÜSKE Jenő: Széchenyi István és a balatoni hajózás. = Balatoni Szemle, 1942. 1. sz.
- ÉBER Ernő: Széchenyi István a gazda és agrárpolitikus. Budapest, 1960.
- SPIRA György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Budapest, 1964.
- KOSÁRY Domokos: A döblingi Széchenyi István. Budapest, 1980.
- HUDI József: Széchenyi István és Veszprém vármegye. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz.
- GERENCSÉR Miklós: Füredi szobortörténet. = Bakony–balatoni kalendárium 1995. Veszprém, 1994.
- GERENCSÉR Miklós: Pillantás Széchenyi István hídjára. = Új Horizont, 1998. 2. sz.
