„Vajkai Aurél” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
+ | Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos. | ||
+ | |||
{{InfoboxSzemély | {{InfoboxSzemély | ||
|név=Vajkai Aurél | |név=Vajkai Aurél | ||
9. sor: | 11. sor: | ||
|foglalkozása=etnográfus, író, orvos | |foglalkozása=etnográfus, író, orvos | ||
}} | }} | ||
− | |||
== Élete == | == Élete == |
A lap 2016. május 12., 16:16-kori változata
Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.
Vajkai Aurél | |||||
Született: | Kolozsvár | ||||
1903. május 14. | |||||
Elhunyt: | Budapest | ||||
1987. november 29. | |||||
Pályafutása | |||||
Foglalkozása: | etnográfus, író, orvos | ||||
Élete
Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
Munkássága
- Vajkai Aurél Bibliográfia
- Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Értesítő, 1940. 1-2. sz.
- A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
- A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
- A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest, 1948.
- A Bakony néprajza. Budapest, 1959.
- Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959.
- Balatonmellék. Budapest, 1964.
- Lake Balaton. Budapest, 1967.
- Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
- Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.
Irodalom
- Balassa Iván: Vajkai Aurél. Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29. = Ethnographia, 1989. 1-4. sz.
- Éri István: Vajkai Aurél. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.
- Gunda Béla: Vajkai Aurél 70 éves. = Ethnographia, 1974. 4. sz.
- Lackovits Emőke: Búcsú Vajkai Auréltól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
- Matyikó Sebestyén József: A Balaton-mellék néprajztudósa. Vajkai Aurélról. = Somogyi Honismeret, 1986. 1. sz.
- Petánovics Katalin: Dr. Vajkai Aurél 75 éves. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)
- Schildmayer Ferenc: Vajkai Aurél és Balatonalmádi. In. Új Almádi Újság 2008. (20. sz.) 7. sz. 2. p.
- Uzsoki András: Vajkai Aurél ravatalánál. = Horizont, 1988. 1. sz.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |