„Kutasi Kovács Lajos” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb KUTASI KOVÁCS Lajos (Vp., 1920. jan. 18.–London, 1995. nov. 2.) író, újságíró, néprajzkutató. =Élete= A középiskolát B...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Kutasi_Kovacs.jpg|thumb]] |
| − | KUTASI KOVÁCS Lajos ( | + | KUTASI KOVÁCS Lajos (Veszprém, 1920. január 18. – London, 1995. november 2.) író, újságíró, néprajzkutató. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
| − | *A Zöldpokoltól a Vidámkikötőig. | + | *A Zöldpokoltól a Vidámkikötőig. Budapest, 1972. |
| − | *Fekete istenek, fekete emberek. | + | *Fekete istenek, fekete emberek. Budapest, 1980. |
| − | *Az elveszett világ. | + | *Az elveszett világ. Budapest, 1976. |
| − | *Összefirkált térkép. Visszaemlékezés. | + | *Összefirkált térkép. Visszaemlékezés. Budapest, 1988. |
*Régi Pannon képeslap Dél-Amerikából. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz. | *Régi Pannon képeslap Dél-Amerikából. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz. | ||
*Múltam, tájaim. = Új Horizont, 1994. 1. sz. | *Múltam, tájaim. = Új Horizont, 1994. 1. sz. | ||
| − | *Az én régi Veszprémem. = Napló, 1996. | + | *Az én régi Veszprémem. = Napló, 1996. júnuár 8. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
A lap jelenlegi, 2016. április 30., 20:48-kori változata
KUTASI KOVÁCS Lajos (Veszprém, 1920. január 18. – London, 1995. november 2.) író, újságíró, néprajzkutató.
Élete
A középiskolát Budapesten végezte. Első szépirodalmi munkája 1941-ben jelent meg. 1942-ben kezdte az újságírói munkát, a Veszprémi Hírlapnál, ahol két évig segédszerkesztő. 1944-ben Budapesten újságíró. A háború után néhány évig a Német Szövetségi Köztársaságban élt, majd 1949-ben kivándorolt Dél-Amerikába. Húsz éven keresztül magyar lapszerkesztő Brazíliában. 1950 és 1967 között a Délamerikai Magyar Hírlap szerkesztője Sao Pauloban, majd 1970-ig a Délamerikai Magyar Újság brazíliai szerkesztője. 1963-tól 1968-ig az Internacional Feature Service nemzetközi sajtóiroda brazíliai igazgatója és húsz évig a Sao Paulói Könyves Kálmán Szabadegyetem dékánja. 1970-ben, Londonban telepedett le. Külső munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak és londoni BBC-nek. Tudományos igényességgel kutatta az amerikai indiánok életét. 1965-ben részt vett egy dél-amerikai expedícióban, 1974 és 1989 között nagyobb etnográfiai tanulmányutakat tett Észak- és Dél-Amerikában. 1972 óta rendszeresen jelentek meg könyvei, tanulmányai és egyéb írásai Magyarországon, sokat publikált az Új Horizont c. folyóiratban. Élete utolsó két évében az Angliai Magyar Tükör szerkesztője. A Magyar Földrajzi Társaság 1995-ben az útirajz-irodalomban kifejtett kimagasló munkásságáért neki ítélte a Teleki Sámuel Érmet. Néprajzi gyűjteménye az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot gazdagítja, kéziratai és egyéb irodalmi dokumentumai pedig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba kerültek.
Művei
- A Zöldpokoltól a Vidámkikötőig. Budapest, 1972.
- Fekete istenek, fekete emberek. Budapest, 1980.
- Az elveszett világ. Budapest, 1976.
- Összefirkált térkép. Visszaemlékezés. Budapest, 1988.
- Régi Pannon képeslap Dél-Amerikából. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz.
- Múltam, tájaim. = Új Horizont, 1994. 1. sz.
- Az én régi Veszprémem. = Napló, 1996. júnuár 8.
Irodalom
- Angliai Magyar Tükör, 1995. 4. sz.
