„Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
|indoklás=A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja. | |indoklás=A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja. | ||
}} | }} | ||
| + | |||
| + | |||
A lap 2015. június 14., 11:08-kori változata
Tartalomjegyzék
A vörös homokkő
A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei. Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak.
A nagy kiterjedésű folyóvízi síkságot körülbelül 250 millió évvel ezelőtt (a perm és a triász időszak határán) elöntötte az északkelet felől előrenyomuló tenger. Itt, a Balatonfelvidéken a határ jól követhető: a szárazföldön keletkezett, permi vörös homokkőre éles színváltással települ a triász korú, világosszürke dolomit, amely a sokmillió éven át tartó tengeri üledékképződés legidősebb kőzete.
A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka-Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. Ezeken a területeken járva úton-útfélen találkozhatunk a feltűnő színű homokkővel, ami évszázadok óta kedvelt építőanyag: templomok, nyaralók, csónakházak, kilátók, kerítések épültek és épülnek belőle napjainkban is.[1]
Az almádi vöröskőbányászat
A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi.
A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák Schafarzik Ferenc bányakatalógusának és gyűjteményének revíziója, amely az interneten megtalálható
Első világháborús emlékkereszt
Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a Szent Ignác Templom előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe.
Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellet, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték.
Felirata: FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók
A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája.
| [[Image:{{{címer}}}|left|20px]] | "A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja."
A {{{település}}} Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság {{{határozat}}} határozata alapján |
Hivatkozás
- ↑ Babinszki Edit: Az ismeretlen ismerős : A Balatonfelvidéki Homokkő. In: Természet Világa. 145. évf. 7. sz. p. 327-328.
Felhasznált irodalom
- Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat. Budapest, 1983.
- Schafarzik Ferenc: A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904.
- Kovács István: A balatonalmádi vöröskőbányászat története előadás 2015.05.11.
