„Kedves Kávéház és Cukrászda” változatai közötti eltérés
| 21. sor: | 21. sor: | ||
A századfordulós fürdőtelepi térképen már a bővített épület látható.<ref>Balaton-Füred tervrajza. = Boleman István: A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. Bp., 1900.</ref> 1913-ban még mindig Fittler Béla az ekkor már húszszobás épület tulajdonosa.<ref>Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred. 1913. 28.</ref> 1912-ben már itt rendelt dr. Sümegi József fürdőorvos,<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. jún.. 15. 24. sz. 4.</ref> aki családjával 1916-ig minden évben itt szállt meg. | A századfordulós fürdőtelepi térképen már a bővített épület látható.<ref>Balaton-Füred tervrajza. = Boleman István: A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. Bp., 1900.</ref> 1913-ban még mindig Fittler Béla az ekkor már húszszobás épület tulajdonosa.<ref>Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred. 1913. 28.</ref> 1912-ben már itt rendelt dr. Sümegi József fürdőorvos,<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. jún.. 15. 24. sz. 4.</ref> aki családjával 1916-ig minden évben itt szállt meg. | ||
| − | [[Image:langvilmosreklam.jpg|thumb| | + | [[Image:langvilmosreklam.jpg|thumb|left|200px]] Az épületet 1917-ben Láng Vilmosék vásárolták meg,<ref>Zalavármegye ismertetője. Sopron. 1935. 9.</ref> 1925-ben már a fürdőtelep leglátogatottabb helyeként reklámozták. Ekkor a földszinten cukrászda és falatozó működött, ahol a legfinomabb csemegék és különlegességek kaphatók, az emeleten pedig a Hermina-udvar elnevezésű szálloda, előkelően berendezett 10 szobával, és a Balatonra néző gyönyörű terasszal.<ref>Balatoni Kalauz. Bp., 1925. 128</ref> |
(Füreden Habsburg-házi személyekről már korábban is neveztek el épületeket, ezért feltételezhető, hogy Hermina Amália főhercegnőről, József nádor (1776–1847), 24 évesen, 1842-ben váratlanul elhunyt leányának nevét viselte. Hermina édesanyja, a nádor második felesége 20 éves korában, 1817-ben gyermekszülésben meghalt, így őt és ikertestvérét, Istvánt a nádor harmadik felesége, Mária Dorottya főhercegasszony nevelte. József nádor és Mária Dorottya 1821-ben Füreden nyaralt a négyéves gyerekekkel a községben, Varga Lajos főszolgabíró házában. (Ma Ferencsik János Zeneiskola épülete.) 1824-ben ismét Füreden pihentek. A magyarul is jól beszélő Hermina testi hibával, gerincferdüléssel született. A budavári nádori kriptában nyugszik, emlékét Budapesten utca és a Hermina kápolna is őrzi.) | (Füreden Habsburg-házi személyekről már korábban is neveztek el épületeket, ezért feltételezhető, hogy Hermina Amália főhercegnőről, József nádor (1776–1847), 24 évesen, 1842-ben váratlanul elhunyt leányának nevét viselte. Hermina édesanyja, a nádor második felesége 20 éves korában, 1817-ben gyermekszülésben meghalt, így őt és ikertestvérét, Istvánt a nádor harmadik felesége, Mária Dorottya főhercegasszony nevelte. József nádor és Mária Dorottya 1821-ben Füreden nyaralt a négyéves gyerekekkel a községben, Varga Lajos főszolgabíró házában. (Ma Ferencsik János Zeneiskola épülete.) 1824-ben ismét Füreden pihentek. A magyarul is jól beszélő Hermina testi hibával, gerincferdüléssel született. A budavári nádori kriptában nyugszik, emlékét Budapesten utca és a Hermina kápolna is őrzi.) | ||
A lap 2014. március 28., 10:08-kori változata
Balatonfüred, Blaha u. 7.
A ház falán az Idegenforgalmi Hivatal 1964-ben emléktáblát helyezett el. Felirata szerint a műemlék jellegű Hermina udvar eklektikus ízlésben épült. (Valójában csak mai alakja eklektikus, s ezt a nevet is csak 1917-től viselte.)
1795-ben épült, tehát korábban, mint a Horváth ház.[1] A telket 1787 után vásárolták, amikor a Helytartótanács kezelésében lévő fürdőtelepen parcelláztak, hogy magánházakat is építhessenek.
A tízszobás, földszintes épületet, amelyhez a Balaton felé kert és udvar is tartozott, közel száz évig Tallián házként tartották számon, hiszen addig az építtető Tallián család tulajdonában maradt. A korabeli ábrázolásokon az utcára hat ablaka és egy ajtó nyílott, déli homlokzata falusias, ívelt tornáccal.[2] Családi pihenésre szolgált, de nyolc szobáját bérbe is adták. A mai egyemeletes épület utcára nyíló földszinti részét a 19. század elején átépítették klasszicista stílusban, [3] főbejárati kapukerete és a cukrászda csehsüveg boltozata őrzi még régi formáját.[4]
A vizeki Tallián család régi nemesi család volt Somogy, Sopron, Vas, Veszprém, Pest és Borsod vármegyékben.[5] Füredhez a kiterjedt rokonság sok szállal kötődött: Tallián Ádám Veszprém megye alispánja és kir. tanácsos volt, neje örményesi Fiáth Borbála. Borbála leányuk Tassy Ferenc felesége lett. (Valószínűleg ő építtette 1785 körül a mai Lóczy Lajos gimnázium kollégiumának földszintjét.) Ignácz fiuk unokája, Tallián Lázár veszprémi kanonok volt. Egyik unokájuk felesége szentgyörgyi Horváth Magdolna, Veszprém egykori nagyasszonya[6] lett, aki 1875-ben 96 évesen halt meg. Síremléke az alsóvárosi temetőben van. Tallián Ádám János fia, (1770-ben Somogy megye alispánja, 1774-ben táblabíró) szentgyörgyi Horváth Katalint vette feleségül. A házat valószínűleg az ő gyermekük, II. Antal építtette, aki 1792-ben Somogy megye alispánja, 1810 körül kir. tanácsos, arany sarkantyús vitéz, kir. udvarnok és kir. táblai ülnök volt. Az építtető leánya Anna, jobaházy Dőry Pál felesége lett.
1836-ban özvegy Talliánné Simoga Anna fizette a házhelybérleti díjat[7], egy 1840-ben készült térképen Talliánné házaként jelölik. A fürdővendégek névsora szerint 1841 júliusában Füreden nyaralt a feltételezett építtető fia, Tallián Antal kamarás Kőszegről, Tallián József táblabíró Szentkirályszabadjáról, Tallián Lajos táblabíró és családja Somogy megyéből, Adándról, Tallián Szidónia a Vas megyei Szilvágyról, Tallián Imre felesége Csepregről, Vas megyéből. 1848-ban a Balaton felől emeletes, tízszobás Tallián háznak udvara, s egy kis kertje is volt.[8] A fürdővendégek névsora szerint 1852-ben Füreden pihent Tallián Antal cs. kir. kamarás Szilvágyról, Tallián Pálnő birtokosnő Veszprémből harmadmagával, Tallián Imre lelkész Budáról. A nevek is bizonyítják, hogy a 18 -19. században a jómódú családok távoli megyékben élő tagjai szívesen tartózkodtak rokonuk füredi nyaralóházában.
1878-ban is a család tulajdonában volt a nyolc, csinosan bútorozott vendégszobával rendelkező épület, amelynek Templom utcai része még mindig földszintes.[9]
Az 1889-ben készült térképen is Tallián házként jelölik[10], de a vendégnévsorban már nem található ezen a néven, még a következő évben sem. 1891–1893 között cserélhetett gazdát, ugyanis 1894-ben már Fittler nyaralóként szerepelt. Ekkor nyerhette el mai formáját. A könyvborítón szereplő, 1896-ban megjelent rajzon már az épület tornyos alakja látszik. A Balaton felé megnövelték az alapterületét, emeletet húztak rá, így azonos magasságú lett a mellette álló egykori postaépülettel. A tulajdonos Fittler Béla nevét megőrizte egy fürdőbizottsági jegyzőkönyv, mert 1894 augusztusában ismételten szót emelt a csatornákból kiáramló bűz megszüntetésért.[11] Ő lehetett Fittler Béla székesfehérvári ügyvéd, aki az 1897-es vendéglista szerint júliusban nevelőnővel, cseléddel együtt itt nyaralt. A századfordulós fürdőtelepi térképen már a bővített épület látható.[12] 1913-ban még mindig Fittler Béla az ekkor már húszszobás épület tulajdonosa.[13] 1912-ben már itt rendelt dr. Sümegi József fürdőorvos,[14] aki családjával 1916-ig minden évben itt szállt meg.
Az épületet 1917-ben Láng Vilmosék vásárolták meg,[15] 1925-ben már a fürdőtelep leglátogatottabb helyeként reklámozták. Ekkor a földszinten cukrászda és falatozó működött, ahol a legfinomabb csemegék és különlegességek kaphatók, az emeleten pedig a Hermina-udvar elnevezésű szálloda, előkelően berendezett 10 szobával, és a Balatonra néző gyönyörű terasszal.[16]
(Füreden Habsburg-házi személyekről már korábban is neveztek el épületeket, ezért feltételezhető, hogy Hermina Amália főhercegnőről, József nádor (1776–1847), 24 évesen, 1842-ben váratlanul elhunyt leányának nevét viselte. Hermina édesanyja, a nádor második felesége 20 éves korában, 1817-ben gyermekszülésben meghalt, így őt és ikertestvérét, Istvánt a nádor harmadik felesége, Mária Dorottya főhercegasszony nevelte. József nádor és Mária Dorottya 1821-ben Füreden nyaralt a négyéves gyerekekkel a községben, Varga Lajos főszolgabíró házában. (Ma Ferencsik János Zeneiskola épülete.) 1824-ben ismét Füreden pihentek. A magyarul is jól beszélő Hermina testi hibával, gerincferdüléssel született. A budavári nádori kriptában nyugszik, emlékét Budapesten utca és a Hermina kápolna is őrzi.)
1928-ban meghalt Láng Vilmos,[17] üzletét özvegye vitte tovább. Az épületet valószínűleg közben bővítették, mert 1934-ben már 16 szobás, vízvezetékkel ellátott szálloda. A házjegyzék szerint 1940-ben özv. Láng Vilmosné, Reich Szabina és Lichtenstein Pálné, Kohn Erzsébet tulajdonában volt. 1944-ben meghalt özv. Láng Vilmosné is, akit férje mellé temettek a Vázsonyi utcai zsidó temetőben.[18]
Ezután vette bérbe a cukrászdát a nagykanizsai cukrászmester, Filipovics István. A kávézó és cukrászda mellett a földszinten lakott a család, az emeleten még három család élt. Az államosítás után, 1957-ben már Kedves Cukrászda a neve, ahol 11 óráig táncolni is lehetett.[19] Az épületet 1980 körül átalakították, modernizálták, ekkor épült új, déli terasza.[20] Az 1990-es években az emeleten Kínai étterem is működött.
Jegyzetek
- ↑ Jalsovics. Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 108.
- ↑ Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 43., 109.
- ↑ Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Bp., 1993. 78.
- ↑ Uzsoki András: Balatonfüred Tihany. Veszprém, 1980. 26.
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai. CD.
- ↑ Balatoni Kurir. 1937. máj. 26. 21. sz. 1-2
- ↑ Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. = Zalai Gyűjtemény. 28. 1988. 120.
- ↑ Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. Magyar-óvár. 1848. 22.
- ↑ Jalsovics. Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 108.
- ↑ Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 204.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 226.
- ↑ Balaton-Füred tervrajza. = Boleman István: A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. Bp., 1900.
- ↑ Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred. 1913. 28.
- ↑ Balatonfüredi Hírlap. 1913. jún.. 15. 24. sz. 4.
- ↑ Zalavármegye ismertetője. Sopron. 1935. 9.
- ↑ Balatoni Kalauz. Bp., 1925. 128
- ↑ Balatonfüred. 1928. dec. 15. 51. sz.
- ↑ Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred, 2004. 34.
- ↑ Lipták Gábor¬ – Zákonyi Ferenc: Balatonfüred és környéke. Bp., 1958. 64.
- ↑ Uzsoki András: Balatonfüred Tihany. Veszprém, 1980. 26.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
