„Mészöly Gyula villája” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „ (Csók u. 26.) A Mészöly család nemesi címerével díszített, 81 évvel ezelőtt épült villa mai, átépített alakjában is őrzi még régi formáját. Az ép...”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | Balatonfüred, Csók u. 26. | |
| − | A Mészöly család nemesi címerével díszített, 81 évvel ezelőtt épült villa mai, átépített alakjában is őrzi még régi formáját. Az épület nem védett. | + | A Mészöly család nemesi címerével díszített, 81 évvel ezelőtt épült villa mai, átépített alakjában is őrzi még régi formáját. Az épület nem védett. A villát az előző évben vásárolt telekre, 1927-ben építtette a Fejér megyei Csőszön 1838. április 17-én született Sárbogárdi Mészöly Gyula nyugalmazott járásbíró, ügyvéd. A Balaton és Füred szerelmese ekkor 90 éves volt. Itt halt meg 1935. április 21-én, 98 éves korában, a Bajcsy-Zsilinszky utcai református temetőben nyugszik. |
| − | A villát az előző évben vásárolt telekre, 1927-ben építtette a Fejér megyei Csőszön 1838. április 17-én született Sárbogárdi Mészöly Gyula nyugalmazott járásbíró, ügyvéd. A Balaton és Füred szerelmese ekkor 90 éves volt. Itt halt meg 1935. április 21-én, 98 éves korában, a Bajcsy-Zsilinszky utcai református temetőben nyugszik. | + | |
| − | Tábori Kornél, mint nevezetes személyiségre, a Balaton titkainak egyik legbuzgóbb kutatójára emlékezett rá 1940-ben. Mészöly Gyula Tarczy Lajos tanítványa volt Pápán. 1867-ben Veszprém vármegye főszolgabírája, 1872-1904-ig. járásbíró, majd nyugalomba vonulása után ügyvéd. 1928 óta élt Balatonfüreden. | + | Tábori Kornél, mint nevezetes személyiségre, a Balaton titkainak egyik legbuzgóbb kutatójára emlékezett rá 1940-ben. Mészöly Gyula Tarczy Lajos tanítványa volt Pápán. 1867-ben Veszprém vármegye főszolgabírája, 1872-1904-ig. járásbíró, majd nyugalomba vonulása után ügyvéd. 1928 óta élt Balatonfüreden. |
| − | A mezőföldi református egyházmegyének ötven évig tanácsbírája volt, s mint ilyen Tisza Kálmán jó barátja. 1883-ban Siófok egyik alapítója, ő sürgette a Siókapu elkészítését, és a tihanyi kikötő megépítését is. | + | |
| − | 1907-ben Füreden írt könyvét így vezette be: „Közel negyven évi bírói működés után, még mindig ifjú erővel, a Balaton és szép vidéke iránti lelkesülésemben, ismét tollat fogtam kezembe, abban a reményben, hogy törekvésem siker koronázza s az én munkásságom is némi tényezője lesz a Balaton-kultusz felvirágzásának.” | + | A mezőföldi református egyházmegyének ötven évig tanácsbírája volt, s mint ilyen Tisza Kálmán jó barátja. 1883-ban Siófok egyik alapítója, ő sürgette a Siókapu elkészítését, és a tihanyi kikötő megépítését is. |
| − | 1928-ban, amikor a Balaton rajongója testi és szellemi erejének teljében betöltötte 90. életévét, a gyógyteremben tartott ünnepségen a Kisfaludy Társaskör nevében Schmidt Ferenc, a szanatórium igazgató főorvosa köszöntötte a füredi társaság nesztorát. Ebben az évben az utcát, ahol háza áll, Csók utcának akarták elnevezni. Ekkor a helyi lap szerkesztője kérte, ha még nem késő, változtassanak ezen, és róla nevezzék el, mert megérdemli. Valószínűleg teljesítették a kérést, mert a házjegyzék szerint 1940-ben a mai Csók utca az ő nevét viselte. | + | |
| − | A Balaton érdekében kifejtett munkásságáért 1929-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. A Balatoni Szövetség legidősebb tagja volt, 1932-ben a közgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta, ekkor, 95 évesen még szabadelőadást is tartott a 130 évvel ezelőtti balatoni viszonyokról. Rövidített szövegét közölte a szövetség lapja. 1933-ban írásban és szóban is indítványozta, hogy Darányi Ignác (1849–1827) volt földmívelésügyi miniszter emlékére, aki a kerület képviselőjeként sokat tett a Balaton környéki gazdákért, a szövetség állítson szobrot a tihanyi kikötőben. Kezdeményezésére a Balatoni Szövetség országos mozgalmat indított. Mikor a belügyminiszteri engedélyt megkapták a gyűjtésre, elsőnek ő adott 25 pengőt. 1938-ban a tihanyi műút mellett, a kikötő közelében felállított emlékmű ünnepélyes avatásakor már meg sem említették az ötletadó nevét, az akkor már szintén elhunyt Cséplő Ernőnek, a szövetség titkárának tulajdonították a javaslatot. | + | 1907-ben Füreden írt könyvét így vezette be: ''„Közel negyven évi bírói működés után, még mindig ifjú erővel, a Balaton és szép vidéke iránti lelkesülésemben, ismét tollat fogtam kezembe, abban a reményben, hogy törekvésem siker koronázza s az én munkásságom is némi tényezője lesz a Balaton-kultusz felvirágzásának.”'' |
| − | Az ő kezdeményezésére határozta el a Balatoni Szövetség, hogy Hajdu Tibor apátnak, Balatonfüred újjáalkotójának Füreden emléket állít. Az emléktáblát a Tibor fürdő falán 1943-ban avatták fel. | + | |
| − | Halálakor így búcsúztatták: „Sárbogárdi Mészöly Gyula ny. táblabíró, kormányfőtanácsos, volt ügyvéd … halála mélységes megilletődést, részvétet váltott ki mindazok köréből, kik szeretetreméltó egyéniségét, munkásságát ismerték. Vele a Balaton kultuszának egy lelkes és kiváló művelője, uttörője dőlt ki az élők sorából; elmúlása nagy vesztesége a Balaton ügyének s gyásza a Balatonnak, melyet oly lángolóan szeretett.” | + | 1928-ban, amikor a Balaton rajongója testi és szellemi erejének teljében betöltötte 90. életévét, a gyógyteremben tartott ünnepségen a Kisfaludy Társaskör nevében Schmidt Ferenc, a szanatórium igazgató főorvosa köszöntötte a füredi társaság nesztorát. Ebben az évben az utcát, ahol háza áll, Csók utcának akarták elnevezni. Ekkor a helyi lap szerkesztője kérte, ha még nem késő, változtassanak ezen, és róla nevezzék el, mert megérdemli. Valószínűleg teljesítették a kérést, mert a házjegyzék szerint 1940-ben a mai Csók utca az ő nevét viselte. |
| − | A Balatoni Szövetség így emlékezett rá: „…a Balatoni Szövetség legidősebb tagja … egész hosszú életén át nagy szeretettel csüngött a Balatonon; annak érdekeit szóval, írásban és cselekedettel, lelkes odaadással gondozta, … hogy a ritka magas korban is megőrizte testi rugékonyságát és szellemi frissességét, annak tulajdonította, hogy több mint kilenc évtizeden át élvezte a Balatonnak és vidékének üdítő, gyógyító hatását. Szövetségünk egyik alapító választmányi tiszteletbeli tagját veszítette el. Emlékét hálás kegyelettel megőrizzük.” | + | |
| + | A Balaton érdekében kifejtett munkásságáért 1929-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. A Balatoni Szövetség legidősebb tagja volt, 1932-ben a közgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta, ekkor, 95 évesen még szabadelőadást is tartott a 130 évvel ezelőtti balatoni viszonyokról. Rövidített szövegét közölte a szövetség lapja. 1933-ban írásban és szóban is indítványozta, hogy Darányi Ignác (1849–1827) volt földmívelésügyi miniszter emlékére, aki a kerület képviselőjeként sokat tett a Balaton környéki gazdákért, a szövetség állítson szobrot a tihanyi kikötőben. Kezdeményezésére a Balatoni Szövetség országos mozgalmat indított. Mikor a belügyminiszteri engedélyt megkapták a gyűjtésre, elsőnek ő adott 25 pengőt. 1938-ban a tihanyi műút mellett, a kikötő közelében felállított emlékmű ünnepélyes avatásakor már meg sem említették az ötletadó nevét, az akkor már szintén elhunyt Cséplő Ernőnek, a szövetség titkárának tulajdonították a javaslatot. | ||
| + | |||
| + | Az ő kezdeményezésére határozta el a Balatoni Szövetség, hogy Hajdu Tibor apátnak, Balatonfüred újjáalkotójának Füreden emléket állít. Az emléktáblát a Tibor fürdő falán 1943-ban avatták fel. | ||
| + | |||
| + | Halálakor így búcsúztatták: ''„Sárbogárdi Mészöly Gyula ny. táblabíró, kormányfőtanácsos, volt ügyvéd … halála mélységes megilletődést, részvétet váltott ki mindazok köréből, kik szeretetreméltó egyéniségét, munkásságát ismerték. Vele a Balaton kultuszának egy lelkes és kiváló művelője, uttörője dőlt ki az élők sorából; elmúlása nagy vesztesége a Balaton ügyének s gyásza a Balatonnak, melyet oly lángolóan szeretett.”'' ''„A megboldogult, kit egész életén át izzó hazaszeretet fűtött, ki a Balatonnak fanatikusa volt és talán a matuzsálemi magas korát is ennek köszönhette.”'' – írta a helyi lap. | ||
| + | A Balatoni Szövetség így emlékezett rá: ''„…a Balatoni Szövetség legidősebb tagja … egész hosszú életén át nagy szeretettel csüngött a Balatonon; annak érdekeit szóval, írásban és cselekedettel, lelkes odaadással gondozta, … hogy a ritka magas korban is megőrizte testi rugékonyságát és szellemi frissességét, annak tulajdonította, hogy több mint kilenc évtizeden át élvezte a Balatonnak és vidékének üdítő, gyógyító hatását. Szövetségünk egyik alapító választmányi tiszteletbeli tagját veszítette el. Emlékét hálás kegyelettel megőrizzük.”'' Mészöly Gyula ''„egész életén át rajongással viseltetett a balatoni kérdések iránt és még életének utolsó évében is balatoni terveket szőtt, előadás tartására készült, hogy a Balaton emelkedését előmozdítsa.”'' Az épületben 1939-ben a Szent József penzió működött. A ház az 1940-es házjegyzék szerint ekkor már J. Kovács Béla és felesége Mészöly Vilma, és özv. Kubinyi Mihályné Mészöly Hermina tulajdonában volt. | ||
Az épületet 1952-ben államosították, az emeletre lakót helyeztek, lánya, unokája és dédunokája az alsó szinten éltek, a lakást később az örökösök eladták. | Az épületet 1952-ben államosították, az emeletre lakót helyeztek, lánya, unokája és dédunokája az alsó szinten éltek, a lakást később az örökösök eladták. | ||
A lap 2014. március 27., 08:33-kori változata
Balatonfüred, Csók u. 26.
A Mészöly család nemesi címerével díszített, 81 évvel ezelőtt épült villa mai, átépített alakjában is őrzi még régi formáját. Az épület nem védett. A villát az előző évben vásárolt telekre, 1927-ben építtette a Fejér megyei Csőszön 1838. április 17-én született Sárbogárdi Mészöly Gyula nyugalmazott járásbíró, ügyvéd. A Balaton és Füred szerelmese ekkor 90 éves volt. Itt halt meg 1935. április 21-én, 98 éves korában, a Bajcsy-Zsilinszky utcai református temetőben nyugszik.
Tábori Kornél, mint nevezetes személyiségre, a Balaton titkainak egyik legbuzgóbb kutatójára emlékezett rá 1940-ben. Mészöly Gyula Tarczy Lajos tanítványa volt Pápán. 1867-ben Veszprém vármegye főszolgabírája, 1872-1904-ig. járásbíró, majd nyugalomba vonulása után ügyvéd. 1928 óta élt Balatonfüreden.
A mezőföldi református egyházmegyének ötven évig tanácsbírája volt, s mint ilyen Tisza Kálmán jó barátja. 1883-ban Siófok egyik alapítója, ő sürgette a Siókapu elkészítését, és a tihanyi kikötő megépítését is.
1907-ben Füreden írt könyvét így vezette be: „Közel negyven évi bírói működés után, még mindig ifjú erővel, a Balaton és szép vidéke iránti lelkesülésemben, ismét tollat fogtam kezembe, abban a reményben, hogy törekvésem siker koronázza s az én munkásságom is némi tényezője lesz a Balaton-kultusz felvirágzásának.”
1928-ban, amikor a Balaton rajongója testi és szellemi erejének teljében betöltötte 90. életévét, a gyógyteremben tartott ünnepségen a Kisfaludy Társaskör nevében Schmidt Ferenc, a szanatórium igazgató főorvosa köszöntötte a füredi társaság nesztorát. Ebben az évben az utcát, ahol háza áll, Csók utcának akarták elnevezni. Ekkor a helyi lap szerkesztője kérte, ha még nem késő, változtassanak ezen, és róla nevezzék el, mert megérdemli. Valószínűleg teljesítették a kérést, mert a házjegyzék szerint 1940-ben a mai Csók utca az ő nevét viselte.
A Balaton érdekében kifejtett munkásságáért 1929-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. A Balatoni Szövetség legidősebb tagja volt, 1932-ben a közgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta, ekkor, 95 évesen még szabadelőadást is tartott a 130 évvel ezelőtti balatoni viszonyokról. Rövidített szövegét közölte a szövetség lapja. 1933-ban írásban és szóban is indítványozta, hogy Darányi Ignác (1849–1827) volt földmívelésügyi miniszter emlékére, aki a kerület képviselőjeként sokat tett a Balaton környéki gazdákért, a szövetség állítson szobrot a tihanyi kikötőben. Kezdeményezésére a Balatoni Szövetség országos mozgalmat indított. Mikor a belügyminiszteri engedélyt megkapták a gyűjtésre, elsőnek ő adott 25 pengőt. 1938-ban a tihanyi műút mellett, a kikötő közelében felállított emlékmű ünnepélyes avatásakor már meg sem említették az ötletadó nevét, az akkor már szintén elhunyt Cséplő Ernőnek, a szövetség titkárának tulajdonították a javaslatot.
Az ő kezdeményezésére határozta el a Balatoni Szövetség, hogy Hajdu Tibor apátnak, Balatonfüred újjáalkotójának Füreden emléket állít. Az emléktáblát a Tibor fürdő falán 1943-ban avatták fel.
Halálakor így búcsúztatták: „Sárbogárdi Mészöly Gyula ny. táblabíró, kormányfőtanácsos, volt ügyvéd … halála mélységes megilletődést, részvétet váltott ki mindazok köréből, kik szeretetreméltó egyéniségét, munkásságát ismerték. Vele a Balaton kultuszának egy lelkes és kiváló művelője, uttörője dőlt ki az élők sorából; elmúlása nagy vesztesége a Balaton ügyének s gyásza a Balatonnak, melyet oly lángolóan szeretett.” „A megboldogult, kit egész életén át izzó hazaszeretet fűtött, ki a Balatonnak fanatikusa volt és talán a matuzsálemi magas korát is ennek köszönhette.” – írta a helyi lap. A Balatoni Szövetség így emlékezett rá: „…a Balatoni Szövetség legidősebb tagja … egész hosszú életén át nagy szeretettel csüngött a Balatonon; annak érdekeit szóval, írásban és cselekedettel, lelkes odaadással gondozta, … hogy a ritka magas korban is megőrizte testi rugékonyságát és szellemi frissességét, annak tulajdonította, hogy több mint kilenc évtizeden át élvezte a Balatonnak és vidékének üdítő, gyógyító hatását. Szövetségünk egyik alapító választmányi tiszteletbeli tagját veszítette el. Emlékét hálás kegyelettel megőrizzük.” Mészöly Gyula „egész életén át rajongással viseltetett a balatoni kérdések iránt és még életének utolsó évében is balatoni terveket szőtt, előadás tartására készült, hogy a Balaton emelkedését előmozdítsa.” Az épületben 1939-ben a Szent József penzió működött. A ház az 1940-es házjegyzék szerint ekkor már J. Kovács Béla és felesége Mészöly Vilma, és özv. Kubinyi Mihályné Mészöly Hermina tulajdonában volt. Az épületet 1952-ben államosították, az emeletre lakót helyeztek, lánya, unokája és dédunokája az alsó szinten éltek, a lakást később az örökösök eladták.
Jegyzetek
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
