„Bognár Zoltán” változatai közötti eltérés
a |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | {{InfoboxSzemély | |
− | (Párizs, 1924. | + | |név=Bognár Zoltán |
+ | |kép=Bognár_Zoltán.jpg | ||
+ | |település=Párizs | ||
+ | |dátum=1924. november | ||
+ | |elhunyt=Veszprém | ||
+ | |halálozási idő=1992. június 10. | ||
+ | |foglalkozása=grafikus, rajztanár | ||
+ | }} | ||
+ | (Párizs, 1924. november 28. - Veszprém, 1992. június 10.) grafikus, rajztanár. | ||
== Élete == | == Élete == | ||
10. sor: | 18. sor: | ||
*Heitler László: Kisgrafikák Tihanyban. = Művészet, 1984. 2. sz. | *Heitler László: Kisgrafikák Tihanyban. = Művészet, 1984. 2. sz. | ||
*Mezei Ottó: Eleven időtlenség. = Kortárs, 1990. 4. sz. | *Mezei Ottó: Eleven időtlenség. = Kortárs, 1990. 4. sz. | ||
− | *Albrecht Sándor: ~ 1924-1882. = Új Hírek, 1992. | + | *Albrecht Sándor: ~ 1924-1882. = Új Hírek, 1992. július 13. |
− | *Mezei Ottó: A linóleummetszettől a lemezplasztikáig. | + | *Mezei Ottó: A linóleummetszettől a lemezplasztikáig. Bognár Zoltán veszprémi emlékkiállítása. = Új Művészet, 1993. 8. sz. |
− | *Gopcsa Katalin: A képíró-képfaragó. = | + | *Gopcsa Katalin: A képíró-képfaragó. = Élet és Irodalom, 1993. |
− | *Weckner Tibor: Bakony az én Bakonyom. | + | *Weckner Tibor: Bakony az én Bakonyom. Bognár Zoltán emlékkiállítása. = Új Horizont 1993. 3. sz. |
== Külső hivatkozás == | == Külső hivatkozás == | ||
{{Sablon:Vpel}} | {{Sablon:Vpel}} | ||
− | |||
− | |||
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Veszprém]] | [[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Veszprém]] |
A lap 2014. február 5., 19:19-kori változata
Bognár Zoltán | |||||
180px | |||||
Született: | Párizs | ||||
1924. november | |||||
Elhunyt: | Veszprém | ||||
1992. június 10. | |||||
Pályafutása | |||||
Foglalkozása: | grafikus, rajztanár | ||||
(Párizs, 1924. november 28. - Veszprém, 1992. június 10.) grafikus, rajztanár.
Élete
1950-ben Bernáth Aurél növendékeként végzett a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Barcsay Jenő tanársegéde is volt. Művészetszemléletére Konecsni György gyakorolt nagy hatást. Főiskolás évei alatt és néhány évig utána is az Állami Operaházban kosztüm- és díszlettervezőként dolgozott. 1953 és 1985 között művésztanár Balatonfüreden és Veszprémben. Vörösberényben, 1976-tól Veszprémben élt. Nagy méretű, folklorisztikus mondanivalójú zománcgrafikái mellett archaikus történeti témákkal (Halotti beszéd, Tihanyi templom alapítása), népi mondákkal, balladákkal és illusztrációkkal is foglalkozott, drámai és groteszk, farce-os linómetszettein. 1977-től írókat, zenészeket, képzőművészeket bemutató, nagyméretű linó- portrésorozatokat készített, amelyeket 1989-ben Budapesten, az Erzsébetvárosi Galériában mutatott be. Életének utolsó szakaszában festményeket és szobrokat is alkotott. Művei megtalálhatók a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a veszprémi, miskolci, kaposvári és győri múzeumokban. 1975-ben Egry József-díjat kapott, négy alkalommal a Balatoni Kisgrafikai Biennále díját vehette át. A veszprémi Művészetek Házában Ircsik Józseffel közös emlékszobája van. Veszprémben, a Vámosi-úti temetőben nyugszik.
Irodalom
- Heitler László: Kisgrafikák Tihanyban. = Művészet, 1984. 2. sz.
- Mezei Ottó: Eleven időtlenség. = Kortárs, 1990. 4. sz.
- Albrecht Sándor: ~ 1924-1882. = Új Hírek, 1992. július 13.
- Mezei Ottó: A linóleummetszettől a lemezplasztikáig. Bognár Zoltán veszprémi emlékkiállítása. = Új Művészet, 1993. 8. sz.
- Gopcsa Katalin: A képíró-képfaragó. = Élet és Irodalom, 1993.
- Weckner Tibor: Bakony az én Bakonyom. Bognár Zoltán emlékkiállítása. = Új Horizont 1993. 3. sz.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |