„Blaha Lujza emlékpad” változatai közötti eltérés

A lap 2014. január 29., 19:30-kori változata

Helye: Tagore sétány (Balatonfüred)

Felirata: Blaháné emlékére.

Felavatva: 1926. szeptember 12.

Avató: Rákosi Jenő író

Tervezte: Vidor Emil műépítész

A plakettet készítette: Sinkó András szobrászművész

Anyaga: füredi mészkő, bronz plakett

Blaha Lujza színésznő (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.). Szülei is színészek voltak. Ő már gyermekként fellépett. Első férje, Blaha János karmester foglalkozott zenei képzésével. Játszott Szabadkán és Debrecenben is, de főként a fővárosban szerepelt. Ő tette a Népszínházat a pesti német színház diadalmas vetélytársává. 1901-től a Nemzeti Színház örökös tagja. A 19. század végi népszínművek primadonnája, „a nemzet csalogánya” 1893-1916 között szívesen pihent füredi nyaralójában. Az emlékpadot a színésznő halála után 10 hónappal, egykori kedvenc pihenőhelyén, a Deák sétányon avatták fel. A megemlékezést a Balatoni Szövetség rendezte. A hármas ünnepség keretében először a Járási Ipartestület új székházát adták át a községben, majd az ünneplő közönség a parti sétányra vonult, ahová Pestről különvonatokkal érkeztek Blaha Lujza tisztelői. Itt volt fia és annak családja, megjelent Rákosi Jenő, Rákosi Szidi színésznő és Beöthy László színigazgató. Porzsolt Kálmán színigazgató történeteket adott elő a színésznő életéből, a dalkör Blaha nótákat énekelt. A padnál számtalan koszorút helyeztek el országos és helyi szervezetek nevében. Az ünnepség után nyílt meg a Balatoni Szövetség tizedik kiállítása, amelyen borászati, kertészeti, ipari, iparművészeti és képzőművészeti anyagot mutattak be. A plakett egyik szerepében ábrázolja a színésznőt.