„Salvatore Quasimodo” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „ QUASIMODO, Salvatore (Siracusa, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) olasz költő, műfordító, kritikus. Quasimodo, Salvatore olasz költő, műfordí...”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
QUASIMODO, Salvatore (Siracusa, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) olasz költő, műfordító, kritikus. | QUASIMODO, Salvatore (Siracusa, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) olasz költő, műfordító, kritikus. | ||
| 5. sor: | 4. sor: | ||
Quasimodo, Salvatore olasz költő, műfordító, kritikus (Siracusa, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) Nobel-díjas (1959). A Szicíliában született költő 1921-től Rómában tanult. Ekkor ismerkedett meg a görög és latin nyelvvel és irodalommal. Sokféle foglalkozás után 1926 és 1931 között Reggio Calabriában hivatalnokoskodott. Első verseskötete 1930-ban jelent meg. 1931-ben Firenzébe költözött, majd a milánói konzervatórium olasz irodalom tanárának nevezték ki. Néhány évig mint színikritikus is működött. Kitűnő műfordító, görög költőket fordított olaszra, az angol és klasszikus irodalom avatott tolmácsolója. Rendszeresen írt színikritikákat, irodalmi tanulmányokat. 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki. 1961. június 26-án Salvatore Quasimodo Budapestrõl Szigligetre indult Szabó György és Passuth László kíséretében. Az autó meghibásodott, így az éjszakát Balatonfüreden töltötte. Másnap szívkórházi vizsgálaton vett részt a szívbeteg költő. Sétájuk során megtekintették Tagore szobrát és emlékfáját. Szabó György író javaslatára Zákonyi Ferenc, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője és Boksay György szervezte meg még aznap a fa ünnepélyes ültetését. A költő meglátogatta Lipták Gáborékat is, ott készült rögtönözve a táblán olvasható vers. A faültetés után Tihanyban Németh Lászlót látogatták meg. Quasimodo A Balaton partjáról című versében emlékezik a füredi hársfára. Szabó György író minden évben küldött róla néhány levelet, amelyet a költő bekeretezve őrzött. | Quasimodo, Salvatore olasz költő, műfordító, kritikus (Siracusa, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) Nobel-díjas (1959). A Szicíliában született költő 1921-től Rómában tanult. Ekkor ismerkedett meg a görög és latin nyelvvel és irodalommal. Sokféle foglalkozás után 1926 és 1931 között Reggio Calabriában hivatalnokoskodott. Első verseskötete 1930-ban jelent meg. 1931-ben Firenzébe költözött, majd a milánói konzervatórium olasz irodalom tanárának nevezték ki. Néhány évig mint színikritikus is működött. Kitűnő műfordító, görög költőket fordított olaszra, az angol és klasszikus irodalom avatott tolmácsolója. Rendszeresen írt színikritikákat, irodalmi tanulmányokat. 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki. 1961. június 26-án Salvatore Quasimodo Budapestrõl Szigligetre indult Szabó György és Passuth László kíséretében. Az autó meghibásodott, így az éjszakát Balatonfüreden töltötte. Másnap szívkórházi vizsgálaton vett részt a szívbeteg költő. Sétájuk során megtekintették Tagore szobrát és emlékfáját. Szabó György író javaslatára Zákonyi Ferenc, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője és Boksay György szervezte meg még aznap a fa ünnepélyes ültetését. A költő meglátogatta Lipták Gáborékat is, ott készült rögtönözve a táblán olvasható vers. A faültetés után Tihanyban Németh Lászlót látogatták meg. Quasimodo A Balaton partjáról című versében emlékezik a füredi hársfára. Szabó György író minden évben küldött róla néhány levelet, amelyet a költő bekeretezve őrzött. | ||
Quasimodo tiszteletére 1993 óta kerül megrendezésre a nevét viselő költői verseny, mely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. Minden évben több száz magyar nyelvű mű érkezik, melyek közül egy 7 tagú zsűri választja ki a legjobbakat. A szeptemberi díjkiosztó ünnepség keretében megkoszorúzzák a költő szobrát, a gálán elhangzanak a nyertes versek. A szobrot a költő által 1961-ben ültetett emlékfa előtt állították fel a költői verseny napján. Az eredeti alkotást Francesco Messina 1937-ben készítette, ennek a mellszobornak újraöntött másolata került Füredre. A szobrot az „I Quaderni della Brianza” szövetség ajándékaként kapta meg a város, Alessandro Quasimodo, a költő fiának egyetértésével, aki minden évben megkoszorúzza apja szobrát. Az ünnepségen Giorgio Pressburger, a magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója emlékezett a költőre. | Quasimodo tiszteletére 1993 óta kerül megrendezésre a nevét viselő költői verseny, mely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. Minden évben több száz magyar nyelvű mű érkezik, melyek közül egy 7 tagú zsűri választja ki a legjobbakat. A szeptemberi díjkiosztó ünnepség keretében megkoszorúzzák a költő szobrát, a gálán elhangzanak a nyertes versek. A szobrot a költő által 1961-ben ültetett emlékfa előtt állították fel a költői verseny napján. Az eredeti alkotást Francesco Messina 1937-ben készítette, ennek a mellszobornak újraöntött másolata került Füredre. A szobrot az „I Quaderni della Brianza” szövetség ajándékaként kapta meg a város, Alessandro Quasimodo, a költő fiának egyetértésével, aki minden évben megkoszorúzza apja szobrát. Az ünnepségen Giorgio Pressburger, a magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója emlékezett a költőre. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | [[Category:Életrajzok]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. január 28., 09:48-kori változata
QUASIMODO, Salvatore (Siracusa, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) olasz költő, műfordító, kritikus.
Quasimodo, Salvatore olasz költő, műfordító, kritikus (Siracusa, 1901. augusztus 20. – Nápoly, 1968. június 14.) Nobel-díjas (1959). A Szicíliában született költő 1921-től Rómában tanult. Ekkor ismerkedett meg a görög és latin nyelvvel és irodalommal. Sokféle foglalkozás után 1926 és 1931 között Reggio Calabriában hivatalnokoskodott. Első verseskötete 1930-ban jelent meg. 1931-ben Firenzébe költözött, majd a milánói konzervatórium olasz irodalom tanárának nevezték ki. Néhány évig mint színikritikus is működött. Kitűnő műfordító, görög költőket fordított olaszra, az angol és klasszikus irodalom avatott tolmácsolója. Rendszeresen írt színikritikákat, irodalmi tanulmányokat. 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki. 1961. június 26-án Salvatore Quasimodo Budapestrõl Szigligetre indult Szabó György és Passuth László kíséretében. Az autó meghibásodott, így az éjszakát Balatonfüreden töltötte. Másnap szívkórházi vizsgálaton vett részt a szívbeteg költő. Sétájuk során megtekintették Tagore szobrát és emlékfáját. Szabó György író javaslatára Zákonyi Ferenc, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője és Boksay György szervezte meg még aznap a fa ünnepélyes ültetését. A költő meglátogatta Lipták Gáborékat is, ott készült rögtönözve a táblán olvasható vers. A faültetés után Tihanyban Németh Lászlót látogatták meg. Quasimodo A Balaton partjáról című versében emlékezik a füredi hársfára. Szabó György író minden évben küldött róla néhány levelet, amelyet a költő bekeretezve őrzött.
Quasimodo tiszteletére 1993 óta kerül megrendezésre a nevét viselő költői verseny, mely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. Minden évben több száz magyar nyelvű mű érkezik, melyek közül egy 7 tagú zsűri választja ki a legjobbakat. A szeptemberi díjkiosztó ünnepség keretében megkoszorúzzák a költő szobrát, a gálán elhangzanak a nyertes versek. A szobrot a költő által 1961-ben ültetett emlékfa előtt állították fel a költői verseny napján. Az eredeti alkotást Francesco Messina 1937-ben készítette, ennek a mellszobornak újraöntött másolata került Füredre. A szobrot az „I Quaderni della Brianza” szövetség ajándékaként kapta meg a város, Alessandro Quasimodo, a költő fiának egyetértésével, aki minden évben megkoszorúzza apja szobrát. Az ünnepségen Giorgio Pressburger, a magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója emlékezett a költőre.
