„Egy utca születik...” változatai közötti eltérés
a |
a (→Forrás) |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1998. (10. évf.) 7. sz. 2. p. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1998/UAU_1998_07.pdf 1998. (10. évf.) 7. sz. 2. p.] |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. január 14., 13:56-kori változata
Mint ismeretes Almádi 1869-ig szőlőhegyként, hegyközségi szervezetben létezett, és csak ekkor nyerte el az önálló községi címet. Az 1858. évi kataszteri felmérés térképein látható utak még ma is megvannak, esetenként kissé eltérő vonalvezetéssel. Akkoriban kétféle útfajta volt, „országút” és „szőlők útja”. Előbbi a települések közötti utat jelentette, utóbbinak pedig az elnevezéséből következett a funkciója. A község fejlődése - főként a századfordulótól kezdve - a birtoktestek felaprózását is jelentette, azaz megindultak a parcellázások, ami értelemszerűen új utak megnyitásával járt együtt. Ezt a folyamatot tükrözi kicsiben a Kurcz Rudolf utca létrejöttének folyamata.
Az 1858. évi adatok szerint a terület Anger József és neje vörösberényi lakosok tulajdona a következő részletezésben:
3989 hrsz. rét gyümölcsfákkal és pincével 67 négyszögöl
3990 hrsz. szőlő gyümölcsfákkal és pincével 1 kat. hold 1340 négyszögöl
Későbbi adat a szentkirályszabadjai telekkönyv szerint: szőlő pincével a Köves dűlőben 1 k. hold 200 négyszögöl, tulajdonosa Anger József és neje Pajer Erzsébet vörösberényi lakosok.
1882. augusztus 27-én lett Almádi telekkönyvileg is önálló, és ebben az új telekkönyvben ugyanezen adatokat találhatjuk a kérdéses területről.
Balatonalmádi nagyközség 1923. évi földrészleti jegyzőkönyve az alábbi adatokat tartalmazza:
1501 hrsz. lakóház és udvar 149 négyszögöl
1502 hrsz. szántóföld 1 k. hold 1116 négyszögöl
Eddigiekből láthatóan a szőlő kipusztult a filoxéra vész következtében és szántóföld lett belőle. A terület nagysága a korrekciók és valósítások során kismértékben változott.
Az 1935. évi telekkönyvi adatok tartalmazzák az előző évi parcellázás során létrejött helyzetet. E szerint az 1501 helyrajzi számú lakóház változatlanul megmaradt és az 1502 helyrajzi számú szántóföldet 14 telekre és egy utcára osztották fel. Ekkor a tulajdonosok Pacher Márton és neje Somodari Erzsébet.
A felosztás során az újonnan kialakított utca keleti oldalán 8, a nyugati oldalán pedig 6 telek került kimérésre. A birtokos Pacher Márton házának telkét változatlanul hagyva, a telkek 150 és 160 négyszögölesek voltak a keleti oldal északi saroktelkét kivéve.
1936-ban megindult a telkek eladása és először a két saroktelek (ma Kurcz Rudolf u. 1. és 2. szám) kelt el. Egyiket Schildmayer Ferenc és Schildmayer János vásárolta meg, vele szemben a nyugati sarkon pedig Takács József volt a vevő. Még ebben az esztendőben mindegyiken felépült egy-egy épület. Az eladások folyamatosan történtek, így 1936-ban 3, 1937-ben 3, 1938-ban 1, 1939-ben 1, 1940-ben 2 és 1941-ben 1 telek eladását telekkönyvezték.
A községi képviselőtestület 1941. november 28-án megtartott rendkívüli ülésén tárgyalta a „Pacher Márton féle utcanyitás” ügyét. Az 1934. évi parcellázásnál kikötés volt hogy, ha a 14 telekből 6 elkel, akkor az 1502/7 helyrajzi számú, 406 négyszögöl nagyságú utat le kell adni. Eddig 11 telek talált vevőre, így a „kötelezettség már fennáll” szól a határozat. Ezzel jogilag is létrejött egy új utca Almádiban.
E rövid történeti leírással remélhetőleg sikerült a mai Almádit létrehozó folyamat kis részével megismertetni a tisztelt olvasót, hozzátéve azt, hogy az „eredmény” megítélésében különbözőek a vélemények.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1998. (10. évf.) 7. sz. 2. p.
