„Dézsmás szőlőhegy” változatai közötti eltérés
a |
a (→Forrás) |
||
| 141. sor: | 141. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 3. sz. 7. p. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2009/BA-2009-03.pdf 2009. (21. évf.) 3. sz. 7. p.] |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap 2014. január 10., 17:04-kori változata
Almádi nevének 1493-1869 közötti, változatos írásmódjával foglalkoztunk újságunk legutóbbi számában. Ebben az időszakban Almádi dézsmás szőlőhegy, másként hegyközség, illetve deákosan Promontórium volt, mint közigazgatási egység. A hegyközség a faluval azonos értelemben volt közigazgatási egység még akkor is, ha a falu területén belül helyezkedett el. A hegyközség életét külön szabályok (artikulusok) határozták meg és a hegyközség vezetősége, (hegybíró, hegymesterek stb.) nem volt a falu vezetésének alárendelve.
A dézsma kifejezés a latin decima (tized) szóból származik egyházi tizeddel azonos fogalom. Ez azt jelentette, hogy a földesúrnak, esetünkben a veszprémi káptalannak, a termés tizedével adóztak a szőlőbirtokosok. Az említett tizeden felül, esetenként még egyéb váltságok is megillették a földesurat. A fennmaradt 1750-1812 évek között készült dézsmajegyzékeket tanulmányozva a következő adatokat találjuk.
A termés mennyisége pozsonyi akóban megállapítva az alábbiak szerint alakult:
| Év | Termés | Év | Termés | Év | Termés | Év | Termés |
| 1750 | 2 084 | 1753 | 2 674 | 1764 | 7 933 | 1765 | 8 628 |
| 1766 | 5 347 | 1798 | 4 799 | 1770 | 8 594 | 1771 | 7 187 |
| 1772 | 10 231 | 1773 | 9 755 | 1775 | 6 098 | 1776 | 3 616 |
| 1777 | 10 304 | 1778 | 11 601 | 1779 | 5 145 | 1781 | 10 590 |
| 1782 | 5 532 | 1783 | 10 336 | 1784 | 5 605 | 1790 | 9 664 |
| 1791 | 8 432 | 1792 | 5 666 | 1793 | 8 466 | 1794 | 8 533 |
| 1795 | 5 131 | 1796 | 8 824 | 1797 | 6 800 | 1798 | 10 267 |
| 1799 | 4 881 | 1800 | 6 459 | 1802 | 8 725 | 1803 | 7 416 |
| 1804 | 1680 | 1805 | 3 047 | 1806 | 5 828 | 1812 | 9 849 |
Átnézve a fent említett dézsmajegyzékeket a következő érdekes és figyelemre méltó adatokat, megjegyzéseket találhatjuk
- 1753. évi jegyzékben Ketsketű, Cserhegy dűlőnevek fordulnak elő és külön jegyzik fel a bajor mustot.
- 1764. évi jegyzékben Almád, Köves dűlő helynevek találhatók.
- 1765. évi jegyzékben hordónként veszik fel a termést és bajor, csiger szőlőfajtákról esik szó. Felsorolják a dézsma felosztását a következő személyek (kanonokok) Prépost, Lector, Cantor, Custos, Chatedralis, Divisor, Notarius között. Előforduló dűlőnevek Szekcsér, Ör(eg) hegy, Sárkuta, Köves, Remete, Lok.
A 20 oldalas jegyzék személy szerinti termésösszesítést is tartalmaz.
- Conscriptio Vini Xmalis Almadiensis de Anno 1770 című jegyzék 29 oldalból áll és abc-sorrendben jegyezték fel a 342 szőlőbirtokos neveit. Almádi lakos nem szerepel közöttük..
- 1773. évi jegyzékben a szőlőbirtokosokat lakóhely szerint összesítették, ami érdekes vizsgálódásra nyújt lehetőséget.
- 1778. évi jegyzékben először szerepel Almádiban lakó birtokos.
- 1784. évi jegyzékben külön megjegyzik az Almádiban levő lakosokat összesen 5 főt.
- 1785. évi jegyzékbe egy érdekes receptet írt bele valaki utólag, a következők szerint.
Sömörrül
yenge bürköt meg kell főzni és azzal melegen meg mosni. Sürüen. Soos Lórum Gyökerit víz nélkül valo, iros vajban meg kell sütni és azzal sürün kenni.
-1795. évi jegyzékben dűlőnként veszik fel a birtokosokat a következők szerint
Öreg Almádi Divertikulum 208 birtok
Köves Divertikulum 50 birtok
Ketsketűi Divertikulum 19 birtok
Lok Divertikulum 16 birtok
Sárkuta Divertikulum 51 birtok
Cser Divertikulum 10 birtok
- 1796. évi jegyzékben a Ketsketűi dűlőben a veszprémi Kocsis Ferenc birtokosnál a következő bejegyzés található.
N.B. A fü lopását a kár megtérítéseként tartozik 9 ft 10 xr ezenkívül vagy 24 pálczát szenvedni vagy e helett 24ft a Dézma Széken fizetni. Az összesítésben szerepel a 24 Ft, tehát fizetett a 24 botütés helyett.
-1804. évi jegyzékben a birtokosok jelentős részének nem volt termése, így dézsmát sem fizetett. Ezen túlmenően „könyörgő levélben” kérték a dézsma elengedését. Az iratból nem derül ki a rossz termés oka.
Az említett dézsmajegyzékek mindegyike más és más sorrendben készült, így az egyes birtokok beazonosítása nem lehetséges. Ennek ellenére a település történetéhez érdekes adalékkal szolgálnak.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2009. (21. évf.) 3. sz. 7. p.
