„Brenner Lőrinc - 1. rész” változatai közötti eltérés
a |
a (→Forrás) |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 5. sz. 6. p. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2009/BA-2009-05.pdf 2009. (21. évf.) 5. sz. 6. p.] |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap 2014. január 10., 14:07-kori változata
Almádi történetével foglalkozva, az 1900 előtti években nagyon gyakran találkozunk Brenner Lőrinc nevével. Ma viszont csak a Szent Margit-kápolnánál levő márványtáblán olvashatjuk a nevét. Meg kell említeni, hogy 1945 előtt az Ifjúsági lépcső Brenner Lőrinc köz néven szerepelt a térképen. Helytörténeti irodalomban, mint Almádi alapító atyáinak egyikeként említik. Ki volt ő valójában? Erre vonatkozóan az utókor adós a válasszal. Legfőbb ideje, hogy megismerjük életrajzát, Almádi érdekében kifejtett rendkívüli munkásságát.
1836. szeptember 11-én született Zircen, Enczenbrenner Lőrinc adózó polgár és Veinbert Mária ötödik gyermekeként. A család Veszprémbe költözött, ahol Brenner építőmesterként és gyártulajdonosként működött. 1878-ban - belügyminiszteri engedéllyel -Brennerre változtatta a nevét. Közéleti ember volt, amit a nem teljes körü felsorolás igazol. Tagja volt Veszprém Város Törvényhatósági Bizottságának, a Veszprém Város Képviselő Testülete által alakított Vasúti Bizottságnak, a Veszprémvármegyei Takarékpénztár Rt, igazgató választmányának, a Veszprémi Tűzoltó Egylet választmányának és a Veszprémi Iparos Ifjúság Önképző Egyletének tiszteletbeli tagja, valamint az Iparos Kör választmányának is tagja volt.
1874-ben szőlőbirtokot vásárolt Almádiban, amelynek az 1858 évi kataszteri felmérés szerinti birtoklástörténeti adatai a következők. Tulajdonos Ketskés Mihálnő, veszprémi lakos, a birtok részei:
| 4011 hrsz. lakóépület 83 szám | 23 n.öl |
| 4012 hrsz. rét | 33 n.öl |
| 4013 hrsz. rét gyümölcsfákkal | 199 n.öl |
| 4014 hrsz. szőlő gyümölcsfákkal | 1589 n.öl |
A birtok nagysága összesen 1 katasztrális hold 244 négyszögölet tett ki.
1868. augusztus 26-án Halász Péter és neje, Böcskey Julianna veszprémi lakosok 350 osztrák értékű forint ellenében megvették a birtokot.
1874. október 8-án kelt bejegyzés szerint Enczenbrenner Lőrinc és neje Sebestyén Borbála, 600 o.é. forint vételárért az új tulajdonosok.
1878. február 14-én jegyezték be a telekkönyvbe a névváltozást. A birtokon álló lakóépületre a következő részben visszatérünk.
Brenner Lőrinc rendkívül tevékeny ember volt, ugyanis a fentebb említett veszprémi funkcióin kívül Almádi alapítói közé számított, a település érdekében kifejtett aktivitása okán. Kezdeményezésére 1883-ban megalakították az Almádi Fürdő Rt-t, amelynek 1899. december 31-én bekövetkezet haláláig elnöke volt. Ugyancsak az ő és veszprémi birtokostársai kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával 1884-ben felépült és felszentelésre került a Szent Margit-kápolna.
1880-tól kezdve nem volt olyan száma a különböző veszprémi hetilapoknak ahol ne találkoznánk Brenner Lőrinc nevével, Legyen szó a fürdőévad megnyitásáról, vagy az Almádi Fürdő Rt. által szervezett nyári programokról, úgyszólván minden esemény valamilyen mértékben kötődik személyéhez. Mindezeken túlmenően több éven keresztül községi bíró is volt.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2009. (21. évf.) 5. sz. 6. p.
