„Almádi első képeslapjai...” változatai közötti eltérés

A lap 2013. március 28., 18:47-kori változata

Egy település történetének maradandó emlékei a róla megjelent képes levelezőlapok. Az első képeslap megjelenésének időpontja nehezen határozható meg. Az Osztrák-magyar Monarchiában 1885-ben engedélyezték, hogy magánszemélyek is készíthessenek képes levelezőlapot. A képeslap gyártás hatalmas lendülettel indult meg és 1899-ben csak Németországban hetenként 10 millió (nem tévedés!) darabot készítettek. A hazai képes levelezőlap kiadás 1896-ban kezdődött, amikor a magyar posta megjelentette a milléniumi, 32 lapból álló sorozatát. Természetesen már addig is voltak magyar városokat ábrázoló lapok forgalomban, ezek azonban külföldi kiadások voltak.

Ennyi bevezetés után lássuk mi a helyzet az Almádiról megjelent képes levelezőlapok területén. A kiadók bizonyára vezettek valamilyen nyilvántartást, vagy készítettek leltárt az általuk kiadott lapokról, ezek azonban a legritkább esetben maradtak meg. További nehézséget jelent az, hogy egy városról több kiadó is készített képeslapokat. Minden gyűjtő elsőrendű célja, hogy az általa gyűjtött településről kiadott lapokat megszerezze, törekedve a teljességre. Ezt a célt az előbb említettek miatt nem lehet elérni, hiszen ismeretlen a kiadások példányszáma. Nagyobb esély van az elsőnek forgalomba került képes levelezőlap megszerzésére.

Az első almádi lapot minden valószínűség szerint egy Auer nevű veszprémi fényképész készítette és adta ki, a nyomda viszont ismeretlen, mert nem látható a lapon a cégjelzése. Az 1898. augusztus 26-án, tehát 97 évvel ezelőtt postára adott képes levelezőlap szövege a következő: „Kedves Barátom! Itt küldöm viszonzásul a múltkori képes levelezőlapra ezen kártyát, azért nem küldtem előbb, mert csak most kapható. Ha tudsz máshonnan küldeni, úgy küldj, én majd Fehérvárról küldök. Ölel szerető barátod: Jenő." Véleményem szerint az idézett szöveg igazolja a képeslap elsőségét, ugyanis alig valószínű, hogy a feladó direkt erre a lapra várt volna, mert nem volt kedvére való a kapható választék. A szövegből egyébként az is kiderül, hogy a képeslapgyűjtés szinte egyidős a képeslap kiadással.

A lapon két almádi fényképfelvétel látható, amire a feladó írta rá mit ábrázol. Egyik a „Szalay-villa” (Kiss Jancsi-villa néven ismert), a másik a „Fürdő sétány", azaz a mai Széchenyi sétány. Mint említettem, a nyomda neve nem szerepel a lapon, de két hasonló jellegű és papírminőségű, 1899 nyarán feladott lap a „Krausz A. és fia, Veszprém” feliratot viseli. Ezért lehetséges az is, hogy az első Auer-féle lap is ebben a nyomdában készült. Valószínűnek látszik, hogy e két lap már 1898-ban megjelent, de csak a következő évben adták postára. Ezt megerősíti az a tény, hogy 1899-es postai bélyegzővel ellátva már egy tíz lapból álló, Krausz nyomdában készült sorozattal találkozunk.

A századfordulón nagyon fellendült az Almádiról készült lapok kiadása, aminek eredményeként az 1905-ig terjedő években több, mint 50 különféle képes levelezőlapból válogathatnak az Almádit látogató nyaralók. Ez a tendencia továbbra is folytatódott és 1945-ig több, mint 720 különféle képes levelezőlap jelent meg, közel 1700 kiadás változatban. Ez nagyon tekintélyes szám, ami bizonyítja Almádi jelentőségét, illetve forgalmát, mert abban biztosak lehetünk, hogy a korabeli kereskedők csak akkor rendeltek új lapokat, ha a régiek már elkeltek.

Forrás

Új Almádi Újság 1995. (7. évf.) 9. sz. 2. p.