„Almádi népessége” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
5. sor: 5. sor:
 
Milyen adatok állnak rendelkezésre a lakosság számának megállapítására, miből lehet számukra következtetni? Az 1964-ben megjelent Veszprém megye helytörténeti lexiokona című munka szerint Almádi lakossága 1869-ben 120 fő. A veszprémi püspökség általában kétévenként kiadott sematizmusai (névtár, címtár) az egyházmegye összes településének adatait közlik, beleértve a külterületi lakott helyeket is. Sajnos ez sem ad teljes képet, mert 1895-ig csak a katolikus és zsidó lakosok számát adja meg. Az állami anyakönyvvezés bevezetéséig (1895) csak egyházi anyakönyvezés volt, amit a plébános, illetve a lelkész végzett. Évente összesítést készítettek a házasskötésekről, születésekről és az elhalálozásokról, amit kötelezően megküldtek az illetékes levéltárnak. Adataik elég részletesek, időnként igen alaposak. Ez a mindenkori adatközlő egyéniségétől függött. További, a lakosságra vonatkozó adatokat találhatunk a különböző évjáratú helységnévtárakban. Az adatokból úgy tűnik, hogy mind az említett helytörténeti lexikon, mind pedig a helységnévtárak a sematizmusok adataira támaszkodnak. Hozzá kell tenni, nem mindig pontosan veszik azokat át. Lássuk ezt egy példán:
 
Milyen adatok állnak rendelkezésre a lakosság számának megállapítására, miből lehet számukra következtetni? Az 1964-ben megjelent Veszprém megye helytörténeti lexiokona című munka szerint Almádi lakossága 1869-ben 120 fő. A veszprémi püspökség általában kétévenként kiadott sematizmusai (névtár, címtár) az egyházmegye összes településének adatait közlik, beleértve a külterületi lakott helyeket is. Sajnos ez sem ad teljes képet, mert 1895-ig csak a katolikus és zsidó lakosok számát adja meg. Az állami anyakönyvvezés bevezetéséig (1895) csak egyházi anyakönyvezés volt, amit a plébános, illetve a lelkész végzett. Évente összesítést készítettek a házasskötésekről, születésekről és az elhalálozásokról, amit kötelezően megküldtek az illetékes levéltárnak. Adataik elég részletesek, időnként igen alaposak. Ez a mindenkori adatközlő egyéniségétől függött. További, a lakosságra vonatkozó adatokat találhatunk a különböző évjáratú helységnévtárakban. Az adatokból úgy tűnik, hogy mind az említett helytörténeti lexikon, mind pedig a helységnévtárak a sematizmusok adataira támaszkodnak. Hozzá kell tenni, nem mindig pontosan veszik azokat át. Lássuk ezt egy példán:
  
'''- a helytörténeti lexikon szerint 1869-ben              120 lakos
+
'''- a helytörténeti lexikon szerint 1869-ben              120 lakos'''
- az 1869. évi sematizmus szerint                        120 lakos'''
+
'''- az 1869. évi sematizmus szerint                        120 lakos'''
  
 
Úgy tűnik, rendben van a dolog, pedig távolról sincs így. A sematizmus a „Tór-Gyöp”-ön (Almádi alsó csárda) lakó további 10 főt is megemlíti, tehát 130 fő lenne a népesség. Miután ez a szám csak a katolikusokat jelenti, a lexikon adata alapvetően téves.
 
Úgy tűnik, rendben van a dolog, pedig távolról sincs így. A sematizmus a „Tór-Gyöp”-ön (Almádi alsó csárda) lakó további 10 főt is megemlíti, tehát 130 fő lenne a népesség. Miután ez a szám csak a katolikusokat jelenti, a lexikon adata alapvetően téves.
13. sor: 13. sor:
  
 
'''- az 1895. évi helységnévtár szerint Almádi lakossága Torgyöp-pusztával együtt 296 fő
 
'''- az 1895. évi helységnévtár szerint Almádi lakossága Torgyöp-pusztával együtt 296 fő
- az 1895. évi sematizmus szerint katolikus 149, református 117, evangélikus 22, Torgyöp-pusztán (katolikus) 9, összesen 297 fő'''
+
'''- az 1895. évi sematizmus szerint katolikus 149, református 117, evangélikus 22, Torgyöp-pusztán (katolikus) 9, összesen 297 fő'''
  
 
A két adat gyakorlatilag azonos. A helységnévtárban lévő számadat minden bizonnyal az 1891. évi népszámláláson alapul. Így közvetve bizonyítja a sematizmusok pontosságát, ami lényeges, mert a korábbi időkből csak ezek állnak a kutató rendelkezésére az anyakönyvi adatokon kívül.
 
A két adat gyakorlatilag azonos. A helységnévtárban lévő számadat minden bizonnyal az 1891. évi népszámláláson alapul. Így közvetve bizonyítja a sematizmusok pontosságát, ami lényeges, mert a korábbi időkből csak ezek állnak a kutató rendelkezésére az anyakönyvi adatokon kívül.
19. sor: 19. sor:
 
A sematizmusok adatai, összevetve az anyakönyvi adatokkal, teszik lehetővé a múlt század népességének részletes vizsgálatát Erre jelen cikk keretében nincs lehetőség, de azért zárásként álljon itt néhány példa:
 
A sematizmusok adatai, összevetve az anyakönyvi adatokkal, teszik lehetővé a múlt század népességének részletes vizsgálatát Erre jelen cikk keretében nincs lehetőség, de azért zárásként álljon itt néhány példa:
  
'''1829. évi sematizmus adata                              55
+
'''1829. évi sematizmus adata                              55'''
református anyakönyv alapján becsülve            20
+
'''református anyakönyv alapján becsülve            20'''
összesen                                                        75 fő
+
'''összesen                                                        75 fő'''
1853. évi sematizmus adata                              38
+
'''1853. évi sematizmus adata                              38'''
református anyakönyv alapján becsülve            25
+
'''református anyakönyv alapján becsülve            25
összesen                                                        63 fő
+
'''összesen                                                        63 fő
1885. évi sematizmus adata                              150
+
'''1885. évi sematizmus adata                              150
református anyakönyv alapján becsülve            75
+
'''református anyakönyv alapján becsülve            75
összesen                                                          225 fő'''
+
'''összesen                                                          225 fő'''
  
 
A becslés úgy történt, hogy a katolikus anyakönyv születési és elhalálozási adatai összevetésre kerültek a református anyakönyv azonos adataival. Így az ismert katolikus lakosszám alapján, arányosítva kikövetkeztethető a református lakosság valószínű száma.
 
A becslés úgy történt, hogy a katolikus anyakönyv születési és elhalálozási adatai összevetésre kerültek a református anyakönyv azonos adataival. Így az ismert katolikus lakosszám alapján, arányosítva kikövetkeztethető a református lakosság valószínű száma.

A lap 2011. augusztus 19., 10:40-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc

Mint ismeretes, Almádit a „hegység birtokosai”-nak kérésére 1869-ben emelte önálló községi rangra a megyegyűlés. Kik voltak ezek az emberek, akik így nevezték magukat és főleg hányan voltak, azaz mennyi volt Almádi lakossága? Megjegyzendő: a szőlőbirtokosok általában nem itt laktak, elsősorban a múlt század utolsó évtizedéig. A szőlőket művelni kellett, amihez munkaerőre volt szükség, nyilván helyben lakó emberekre. Amádi már a XV. századi oklevélen is szőlőhegyként szerepel, tehát kellett, hogy legyenek állandó lakói.

Milyen adatok állnak rendelkezésre a lakosság számának megállapítására, miből lehet számukra következtetni? Az 1964-ben megjelent Veszprém megye helytörténeti lexiokona című munka szerint Almádi lakossága 1869-ben 120 fő. A veszprémi püspökség általában kétévenként kiadott sematizmusai (névtár, címtár) az egyházmegye összes településének adatait közlik, beleértve a külterületi lakott helyeket is. Sajnos ez sem ad teljes képet, mert 1895-ig csak a katolikus és zsidó lakosok számát adja meg. Az állami anyakönyvvezés bevezetéséig (1895) csak egyházi anyakönyvezés volt, amit a plébános, illetve a lelkész végzett. Évente összesítést készítettek a házasskötésekről, születésekről és az elhalálozásokról, amit kötelezően megküldtek az illetékes levéltárnak. Adataik elég részletesek, időnként igen alaposak. Ez a mindenkori adatközlő egyéniségétől függött. További, a lakosságra vonatkozó adatokat találhatunk a különböző évjáratú helységnévtárakban. Az adatokból úgy tűnik, hogy mind az említett helytörténeti lexikon, mind pedig a helységnévtárak a sematizmusok adataira támaszkodnak. Hozzá kell tenni, nem mindig pontosan veszik azokat át. Lássuk ezt egy példán:

- a helytörténeti lexikon szerint 1869-ben 120 lakos - az 1869. évi sematizmus szerint 120 lakos

Úgy tűnik, rendben van a dolog, pedig távolról sincs így. A sematizmus a „Tór-Gyöp”-ön (Almádi alsó csárda) lakó további 10 főt is megemlíti, tehát 130 fő lenne a népesség. Miután ez a szám csak a katolikusokat jelenti, a lexikon adata alapvetően téves.

Az 1869. évi sematizmus másolata

- az 1895. évi helységnévtár szerint Almádi lakossága Torgyöp-pusztával együtt 296 fő - az 1895. évi sematizmus szerint katolikus 149, református 117, evangélikus 22, Torgyöp-pusztán (katolikus) 9, összesen 297 fő

A két adat gyakorlatilag azonos. A helységnévtárban lévő számadat minden bizonnyal az 1891. évi népszámláláson alapul. Így közvetve bizonyítja a sematizmusok pontosságát, ami lényeges, mert a korábbi időkből csak ezek állnak a kutató rendelkezésére az anyakönyvi adatokon kívül.

A sematizmusok adatai, összevetve az anyakönyvi adatokkal, teszik lehetővé a múlt század népességének részletes vizsgálatát Erre jelen cikk keretében nincs lehetőség, de azért zárásként álljon itt néhány példa:

1829. évi sematizmus adata 55 református anyakönyv alapján becsülve 20 összesen 75 fő 1853. évi sematizmus adata 38 református anyakönyv alapján becsülve 25 összesen 63 fő 1885. évi sematizmus adata 150 református anyakönyv alapján becsülve 75 összesen 225 fő

A becslés úgy történt, hogy a katolikus anyakönyv születési és elhalálozási adatai összevetésre kerültek a református anyakönyv azonos adataival. Így az ismert katolikus lakosszám alapján, arányosítva kikövetkeztethető a református lakosság valószínű száma.

Forrás

Új Almádi Újság 1991. (3. évf.) 9. szám 2. old.