„Hősök emlékműve - Zirc” változatai közötti eltérés

A lap 2011. július 13., 12:31-kori változata

     Az első világháborúban hősi halált haltak emlékére az 1920-as években az ország egész területén, ahol az anyagi körülmények engedték, emlékművet, emlékszobrot, emléktáblát építettek, melyen az elhunyt hősök nevét megkörökítették az utókor számára. Az építéshez szükséges pénzt, anyagot az építőbizottságok a lakosság adományaiból gyűjtötték össze.
     Így történt ez Zircen is. Emlékművet építő bizottságot hoztak létre. Sajnos csak az építőbizottság elnökét írta le név szerint a tudósító, így a tagok nevét felsorolni nem tudom. Az építőbizottság elnöke: dr. Szentes Anzelm perjel volt. Tagjai: Zirc lakosaiból választatott meg, akik igyekeztek minél rövidebb idő alatt megépíteni az emlékművet.
     Először is megfelelő helyet kerestek az emlékmű építési helyének. Erre legalkalmasabbnak találták a Kossuth Lajos utcai piacteret (ma Béke tér). Most már megkezdhették a gyűjtő- és tervezőmunkákat. A hősök emlékművének megépítéséhez Zirc lakossága, a Pénztári Rt.-k, szövetkezetek, a Zirci Villamos Művek Rt., a zirci apátság az építőbizottság felkérésére gabonát adományozott, melyet 1924 őszén, 1925 tavaszán gyűjtöttek össze. Beleértve az előbb felsoroltakat is, összesen 373 fő adott valamilyen gabonafélét az emlékmű építéséhez.
     Az összegyűlt gabona súlya 11 tonna 240 kg. Értéke 50 580 000 korona (ötvenmillió ötszáznyolcvanezer korona). 1 kg gabonát átlagban 4500 koronába számoltak.
     1 kg-tól 2500 kg-ig járultak hozzá gabonával az adni szándékozók. A szegényebbek 1—20 kg-ig, a gazdagabbak 1—100
kg-ig, a legtehetősebbek 100 kg-on felül adtak.
     100 kg gabonát adott: a Zirci Fogyasztási Szövetkezet, Rommer József, dr. Tóth Aurél, Lambert György, dr. Szemmelveisz Károly.
     250 kg gabonát adott: a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Zirci Villamos Művek Rt.
     400 kg gabonát adott: a Zirci Járási Takarék Pénztár.
     500 kg gabonát adott: a Zirc Vidéki Takarék Pénztár Rt.
     2500 kg gabonát adott: a Zirci Apátság
     A felsorolt adatokat a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött „Hősök Emlékműve gabona hozzájárulás főkönyve" című
könyvben található.
     Zirc képviselő-testülete valószínűleg már 1923—1924. évben is foglalkozott a hősök szobrának építésével, de sajnos írásos anyag csak 1925-ben található róla.
     Zirc képviselő-testülete 1925. május 6-án foglalkozott (a fellelhető írás szerint) először a hősök emlékművének ügyével.
Mégpedig a szobrászművész által felhasznált anyag és emléktáblák árának ki nem fizetése miatt.
     Hogyan épült? Ki építette?
A hősök emlékművének alapzat- és oszlopépítését a Kossuth Lajos utcai piactéren 1925. évben építette:
Kasper József kőműves- és ácsmester vállalkozó, idős Hack János kőműves pallér (munkavezető), Kasper János kőműves, Volf János kőműves.
     Az emlékmű kövét az apátság adta a Pintér-hegyen lévő kőbányából.
A követ Ádámi János kőfaragómester faragta meg Szalay Alfréd utcai műhelyében, és így szállították le az emlékmű
építési helyére.
    A Hungáriát ábrázoló, ihletett alkotású szobrot Montinelli Jenő szobrászművész készítette budapesti műtermében, majd leszálították Zircre. Ő készíttette a neveket tartalmazó táblákat is, melyeket itt helyeztek el a kőoszlop falára. A piactér a község közterülete, 418 négyszögöl, ebből a hősök emlékművének területe 62 négyszögöl volt.
Az emlékmű elhelyezése ellen Rósenberger Mór panaszszal
fordult a képviselő-testülethez, hogy neki rontja az
üzleti tevékenységét, mert kocsival nem tudják a boltját
megközelíteni. A képviselő-testület a panaszt egyhangúlag
elutasította.
Zirc és Vidéke újság az 1920-as években nem jelent
meg, így közleményeket sem tudtak helyben közzé tenni.
Ismeretlen tudósító jelentette Zircről a Veszprém Vármegye
újságnak 1925. augusztus 2-án. „A zirci hősök díszes
műemlékének szoborbizottsága dr. Szentes Anzelm perjel
elnöklésével ülést tartott s elhatározta, hogy az emlékművet
méltó ünnepség keretében szeptember 8-án leplezik
le." Kik voltak a szoborbizottság tagjai? Keressük őket is.
1925. szeptember 6-án a Veszprém Vármegye újságban
jelent meg: „Zirc község lakossága a hősi halottainak állított
emlékművet szeptember 8-án délután ünnepség keretében
leplezi le. Este 9 órakor pedig az Elekromozi és a
Punk Ferenc féle vendéglő helyiségeiben nyilvános táncmulatságot
tart a hősök emlékművének alapjajavára."
Az 1925. szeptember 20-i Veszprém Vármegye újságban
jelentik Zircről: „Folyó hó 8-án leplezték le Montinelli
Jenő budapesti szobárszművész Hungáriát ábrázoló
ihletett alkotású szobrát, mely Zirc község lakóinak áldozatkészségéből
95 millió koronába került. Ebből a szobrászművésznek
8 millió ötszázezer koronát fizettek ki.
Délután 3 órakor Létray Gyula karmester vezetésével a
vegyeskar a magyar „Hiszekegy" eléneklésével nyitotta
meg az ünnepséget. Hazafias lélekből fakadó ünnepi beszédet
dr. Szentes Anzelm perjel mondott, ami után dr.
Magyar Károly, a vármegye főispánja nemesveretű szavakban
méltatta az ünnep jelentőségét, majd Gubicza Ferenc,
a kerület képviselője emelkedett szólásra, dr. Bibó
Károly alispán pedig ihletett szavakkal a vármegye koszorúját
helyezte a szoborra.
Ezután Link Nándor bíró szép beszéddel Zirc község lakóinak
gondjaiba és pártfogásába vette a szobrot. A zirci
előkelőségeken kívül jelen volt Kozma Ferenc ezredes, a
honvédelmi miniszter képviselője, és Zoltványi Imréd bakonybéli
apát. Megelőzőleg 7-én ünnepélyes gyászmise
volt, amelyet dr. Venner Adolf zirci apát cereblált."
Az idézett újságcikkek írásából tagadhatatlanul kiolvasható,
hogy a zirci hősök emlékművét 1925. évben építették
meg és még 1925. szeptember 8-án ünnepélyes
keretek között leleplezték és felszentelték, majd a község
lakossága pártfogásába vette az emlékművet, melynek
névtábláján 66 fő hősi halált halt személy nevét örökítették
meg.

Forrás:

Dombi Ferenc: A zirci hősök szobrának története. In.: Zirc és Vidéke 1995. 10. szám