„Sarudy György” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb SARUDY György (Cselej, 1866. nov. 29.–Pápa, 1934. júl.) tanár, író. Sarudy Ottó testvére. =Élete= A középiskolát Széke...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Sarudy_Gyorgy.jpg|200px|thumb]] |
− | SARUDY György (Cselej, 1866. | + | SARUDY György (Cselej, 1866. november 29. – Pápa, 1934. július) tanár, író. Sarudy Ottó testvére. |
=Élete= | =Élete= | ||
19. sor: | 19. sor: | ||
*Pápai pedagógus lexikon. (Főszerk: TUNGLI Gyula.) Pápa, 1997. | *Pápai pedagógus lexikon. (Főszerk: TUNGLI Gyula.) Pápa, 1997. | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. november 30., 18:31-kori változata
SARUDY György (Cselej, 1866. november 29. – Pápa, 1934. július) tanár, író. Sarudy Ottó testvére.
Élete
A középiskolát Székesfehérvárott járta, majd beiratkozott a budapesti egyetemre, de anyagi okok miatt nem tudta befejezni tanulmányait. 1888-ban, Sopronban tanított, egy évig ismét egyetemi hallgató, 1894-ben pedagógiából szakvizsgát tett. Közben Rimaszombatban és Nagyszalontán, 1895 után Pápán, a Református Kollégiumban tanár. Aktívan működött közre a pápai Petőfi Kör munkájában, írásai jelentek meg a kör évkönyvében. A klasszika-filológia mellett Rákóczi Ferenc korával is foglalkozott. A fejedelem hatkötetnyi emlékiratait franciából magyarra fordította. A magyar helységnevek eredetét is kutatta. Tanulmányai olvashatók a Szalontai Lapokban, az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Pápai Lapokban is.
Művei
- Horatius methodikájának tervezete. Pápa, 1897.
- Kőműves Kelemenné mondája. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1898.
- Görög lyrai antológia középiskolák számára. Budapest, 1902.
- Alkman női kardala. Budapest, 1902.
- Pápa várának visszafoglalása a töröktől 1597-ben. Pápa, 1927.
Irodalom
- Pápai pedagógus lexikon. (Főszerk: TUNGLI Gyula.) Pápa, 1997.