„Zirci Római Katolikus Legényegylet” változatai közötti eltérés

A lap 2011. július 4., 14:35-kori változata

 1900-1946

     A múlt században élt Adolf Kolping - aki maga is cipészként dolgozott, mielőtt a papi hivatást választotta volna - alapította meg a katolikus legényegyletek mozgalmát. Célja volt a fiatal iparosság szakmai és szellemi fejlődésének segítése, az önképzés és a keresztény életszemlélet módszereinek felhasználásával egészséges, erkölcsileg biztos ala-pokon álló emberek nevelése.

     A fent leírtak szellemében alakították meg 1900.december 8-án Zircen is a legényegyletet Rázgha Balduin lelkész irányításával az iparos ifjúság lelkes tagjai. Megalakulását általános rokonszenv kísérte az egész községben. Bizonyítéka az, hogy mind többen  csatlakoztak, úgy mint rendes tag és úgy mint pártolótag. Az egyesület ugyanis ismeretterjesztő előadásaival, szép vallásos és hazafias ünnepségeivel, jól sikerült színielőadásaival, tisztességes szórakozásaival, tagjainak valláserkölcsi és hazafias szellemben való nevelésével fontos tényező lett Zirc életében. A templom és az iskola mellett a magyar kultúrának, bátran lehet mondani, legfőbb terjesztője Zircen működése időszakában. 
     A kezdeti évek munkájáról nincsenek adataink. Először a Zircz és Vidéke 1905-február 19-i első számában jelzik, hogy gyűlést tartottak az Iparoskör helyiségében a világi elnök, Hudicsek Alajos irányításával. 1905.március 5-én pedig bált rendeztek, ahol Vízer Gábor és Hudicsek Alajos harmóniumon működött közre, Párkányi Norbert felolvasott, eljátszották a Nyomdahiba c. bohózatot, a táncnál pedig Lencse cigány húzta a talpalávalót. Szintén 1905 júliusában zenés összejövetelt tartottak Hoffer József vendéglőjében, abból az alkalomból, hogy új székházukat megnyitották /helye ismeretlen/. Dr.Markovits Bálint plébános, egyházi elnök mondta a megnyitó szövegét. Kezdettől fogva meg emlékeztek az egyleti tagok a nemzeti ünnepekről. így volt ez 1905.október 8-án is, amikor az aradi tizenhármak emlékére jöttek össze.
     Az 1906. január 14-i évi rendes közgyűlés, amelyet dr.Markovits Bálint és Hudicsek Alajos vezetett le, új megbízottakat választott az alábbiak személyében: 2.elnök Munkácsy György porvai plébános, pénztáros Kratochwill Béla, jegyző és titkár Vízer Gábor, könyvtáros Vízer Móric, dékán Lambert János, 2.dékán Megáll Gyula. Ugyanők tervbe vették egy februári mulatság megrendezését, melyet a vigalmi bizottság szervez meg a kávéház termeiben. 1906.március 18-án, Szent József napján - aki az egylet védőszentje volt - ünnepélyt tartottak, melyet közös szentmise előzött meg. Ez az ünnepi megemlékezés egyébként minden évben visszatérő programja volt a legényegyletnek.
     Rendszeresen szerepeltek színdarabok előadásával is.
     1908 februárjában szintén farsangi estélyt rendeztek, a - zenét Lencse Elizeus és bandája játszotta. Előtte azonban
még megemlékeztek Adolf Kolpingról, a mozgalom alapítójáról, elveiről- a vallásról és erkölcsről, munkásságról és szorgalomról, egységről és szeretetről, vidámságról és tréfáról.
     1909 szeptemberétől dr.Láng Ince lett az egyházi elnök. Ezen a télen vetített képekkel színesitett előadásokat
hallgathattak az érdeklődők az egyletben /pl.Cséplő Pál olaszországi műemlékeket mutatott be/.
     1910.január 12-én a zirciek csatlakoztak a Legényegyletek Országos Szövetségéhez és ezután már tagdíjat is fizettek. 
     Az első jegyzőkönyv 1910. február 2-án íródott a 10. rendesközgyűlésről.
Egyházi elnök ekkor: dr. Magyarász Bálint, őt váltotta Lang Ince dr. Titkár. Viner Gábor. Tagság összlétszáma 116 fő.
A legényegylet tartott évenként évet záró rendes közgyűlést, több választmányi gyűlést, szükség szerint rendkívüli gyűlést.

A legényegylet felépítése:
1. Pártolótagok
2. Rendes tagok
3. Alapítótagok
4. Tiszti kar: a felsorolt három tagságból választatott ki.
Volt elnökség, választmányi tagok, póttagok.

Az elnökség felépítése:
Az egylet pártfogását az apát úr őméltósága szokta vállalni felkérésre.
Választottak: egyházi elnököt, világi elnököt, pénztárost, jegyzőt, dékánt, könyvtárost, házgondnokot, szükség szerint
intézkedéshez bizottsági tagokat.

     1910-ben a 10. évfordulóra egy díszes egyleti zászlót rendelnek 450 koronáért. Ipari kiállítást szerveznek, melyen 47
iparos kiállító 30 iparág mestermunkáit mutatta be. A kiállít ást két nap alatt 707 látogató tekintette meg. 
     A zászló felszentelését és az ipari kiállítás megnyitását augusztus 20-án ejtették meg. A kiállítás 2 napig tartott. Belépési díj a kiállításra első nap 50 fillér, második nap 20 fillér. A befolyt összeget a házalapra és a ház bérleti díjára fordították.
     Az 1911.február 2-án megtartott évi rendes közgyűlésen összesen 116 tagot regisztráltak. Könyvtáruk 650 kötetet tartal-mazott, kötött és fűzött formában. A tisztikar összetétele a következő volt: 2.egyházi elnök Bosnyák Pongrácz, világi elnök Holló Antal, titkár vízer Móric, pénztárnok Károlyi János, könyvtárnok Kaufmann Imre, 2.könyvtárnok Neuhauzer György, 1. és 2.dékán Márhoffer Miklós és Kaufmann József.
     Az 1911.december 10-i választmányi ülésen felvetették, hogy több könyvüket köttetni kellene, de várják meg, amíg a
helyi nyomdában elkészül a könyvkötő berendezés, és akkor ott végeztessék el a munkát.
     1912 őszén változott a vezetés, dr.Magyarász Ferenc lett az egyházi elnök, aki egyúttal a vigalmi bizottságot is ve¬zette.
     1913 novemberében az egyleti otthon egy szobáját átenged¬ték tanoncotthon céljaira, remélve, hogy a fiatalok így mi¬nél előbb megismerik és megkedvelik az egyleti életformát. Decemberben pedig nagyszabású ünnepséget rendeztek Adolf Kolping születésének 100.évfordulója tiszteletére.
     1914 júniusában sportcsapatot alakítottak, ennek tagjait főleg a futball vonzotta. A sportfelszerelést megveszik, de a tagoknak ki kell fizetni. Felkérik a jelen levő Kazsay György urat a csapat technikai vezetésére és oktatására.
     Ezután hosszú szünet következett - kitört az I.világháború, majd az azt követő esemenyek miatt szünetelt az egyleti élet. A legényegylet az első világháború előtti utolsó jegyzőkönyvét 1914. év június hó 18-án jegyezte fel, még az özv. Punk Ferencnétől bérelt Kossuth L. utcai egyesületi helyiségében. Közben eltelt hét év. Valószínű, hogy akik a háború sodrába nem keveredtek bele, és az 1918, 1919, 1920-as évek viharát átvészelve itthon tudtak maradni, azok azért lélekben, tudatban folytatta az egyleti életet, de gyakorlatban a háború előtti évekhez hasonlóan nem tudtak tevékenykedni. Csak 1921 januárjától vannak ismét adataink a legényegyletről.
     Tehát 1921.február 23-án rendkívüli választmányi ülést tartottak, melyen kijelölték a programokat, foglalkozásokat.  Kedden könyvtári nap volt, péntekenként előadásokat, felolvasásokat hallgattak, vasárnaponként pedig a szórakozásé volt a központi szerep. 
     Úgy is felfoghatjuk, hogy folytatták az 1900. évben megkezdett legényegyleti életet, de úgy is gondolhatjuk, hogy újból alakult meg az egylet a régi tagokból. A rendkívüli közgyűlésen megjelentek 37-en. Dr. Magyarász Ferenc 1914-ben volt egyházi elnök nem volt jelen. Közülük 1914-ben a volt egyleti titkár, Wéber József úr Holly Antal világi elnök úr távolléte miatt megnyitja a gyűlést. Felkéri Kaufmann Antal urat korelnöknek a gyűlés levezetésére. Kaufmann Antal úr korelnök üdvözli a megjelenteket és átadja a szót Wéber Józsefnek, aki röviden ismerteti a legényegylet életre hívását, a régebbi választmányi és tiszti kar álláspontját. Megállapítják, hogy a katolikus legényegylet sem közgyűlési, sem pedig belügyminiszteri rendelettel feloszlatva nem lett.
     A hét évi kényszerszünet előttről megmaradt vezetőség jogosult a kezdeményező lépéseket megtenni a legényegylet újraindítása végett. Wéber József úr, volt egyleti titkár indítványozza, hogy először válasszanak egyházi elnököt. A gyűlés egyhangúlag a jelen lévő dr. Várkonyi Fidél zirci plébános urat választotta egyházi elnökké. Az elnök megköszöni megválasztását és a tagság bizalmát. Biztosítja a jelenlévőket, hogy minden tőle telhetőt megtesz a legényegylet további jó működéséért, a fiatalság neveléséért. Szent Józsefnek, az egyesület védnökének pártfogásába ajánlja az egyesületet.
     Indítványára a gyűlés megválasztja vezetőségét. Egyházi elnök: dr. Várkonyi Fidél plébános úr. Világi elnök: Drkosch Adolf úr. Pénztáros: Xeravits József úr. Jegyző (titkár): Wéber József úr. Helyettes jegyző: Kaufmann József úr. Könyvtáros: Holly Emil úr. Helyettes könyvtáros: Punk János úr. Dékán: Kaufmann István úr. Igazgató választmányi rendes tagoknak a pártolótagok sorábóL. Scherer János, Károlyi János, Brüchner Károly, Kersch Károly. Póttagoknak: Pacher Vilmos, Stolcz Ödön urakat, a rendes tagok sorából: Hebling Sándort, ifj. Wizer Józsefet választották meg.
     Még így is csonka a választmány. Több kell. Pártolótagnak önállóan, saját elhatározásból sokan jelentkeztek. Megállapították a tagsági díjak fizetését is. Míg 1910-ben a rendes tagok 35 fillért fizettek, addig most 1921-től már havonta 10 koronát. A pártolótagok évi 40 korona tagsági díjat fizetnek. Szülő László pártolótag indítványozza, hogy az egyesület vegyen fel tagjai közé nem katolikus keresztény ifjakat is. Mivel a szabályzat kimondja, hogy csak katolikus tagokat lehet felvenni, így az indítványt elutasítják. Elég gyenge a pénzügyi ellátása is a legényegyletnek a hosszú kényszerszünet után.
     1921. február 3-án rendkívüli választmányi gyűlésen beszámoltatták Czobor Béla urat, a volt pénztárnokot a vagyoni helyzetről. A pénztárnok ismerteti, hogy a bevétel 1914-ben 120 kroona 57 fillér, a kiadás 128 korona 50 fillér. Túlfizetés 7 korona 93 fillér. A túlfizetés visszaadásáról lemond az egylet javára. Ismerteti továbbá, hogy 1000 korona hadi kölcsön lett jegyezve. További gond, hogy a hosszú állásidő alatt leromlottak a volt helyiség berendezései is, ezért javításra szorulnak. A
bútorzat rendbehozatalát a tagság vállalta. Azért meglepetések is érik a szegényesen újrakezdő legényegylet tagságát. Az egyházi elnök bemutatja a Zirc vidéki takarékpénztár betétkönyvét, melybe 118 korona 60 fillér van elhelyezve. Ezután megköszöni Czobor Béla volt pénztáros fáradozását, amiért a viharos időkben vigyázott a vagyonra. Hebling Sándor bejelenti, hogy az egyesület javára rendezett mulatságból a sportegyesület pénztáránál 843 korona tőkéje van, mely bármikor átvehető. Megbízzák Xeravits József úr pénztárost a 843 korona átvételére. Megkezdődött a tagok toborzása is.
     A legényegylet hivatalos működése újból 1921. év február 15-én veszi kezdetét. 

Az otthon ünnepélyes megnyitására 1922. január 6-án került sor, amikor az Ami fenntart minket c. színdarabot is előadták. Az alább felsorolt személyek vették át az egylet vezetését: egyházi elnök dr.Horváth Sza- léz, világi elnök Wolf János, pénztárnok Xeravits József, 1. és 2.jegyző Wéber József és Piedl András, könyvtárnok Neuhauser György, 1. és 2.dékán ifj.VÍzer József és Szita László. Alakítottak egy sport intézőbizottságot is, melynek tagjai Kaufmann István, Udvardy Antal és Pacher Lajos. I'.leg^- állapodtak, hogy minden szerdán ismeretterjesztő előadást rendeznek. Z^/ 1922 tavaszán egyébként öt ilyen jellegű rendezvény volt:
1922.március 13. - dr.Horváth Szaléz: Bűnbánat az ősegy-
házban. A régi keresztények élete. 1922.március 15. - F.Zalai Mihály: Petőfi Sándor élete és
" ' 4-
muveszete•
1922.március 26-27. - Mészáros Gellért: Jókai Mór 1922.április 2. - Varga Virgil: Az anyag megmaradásának,
az energia megmaradásának és átváltozá-
, , ... , / 20/ sanak törvényé.
\
1923-ból ismerjük a fizetendő tagdijak összegét, vagyis
rendes tagoknak havi 40, pártolóknak 60, alapítóknak pedig
egyszer s mindenkorra 1000 koronát kellett fizetni.
Elhatározták, hogy bevezetik az ún. hétfői estéket, amikor
ismeretterjesztő előadások mellett énekek, felolvasások,
/21/
szavalatok hangzanak majd el. Szintén fontos esemény
volt 1923-ban, hogy március 25-én megalakult az önálló Zir¬ci Sportegylet a legényegyletiek aktív támogatásával. Lét¬rehoztak egy alapot a kezdő iparosok megsegítésére. Kez¬deményezték, hogy az egylet is támogassa középiskola léte¬sítését Zircen, s Kasper József világi elnök javaslatára
c /22/ j
különbizottságot alakítottak e célból. Az év emlí¬
tésre méltó kultúrprogramjai a következők voltak: február 12-én a Tolonc c. népszinmű bemutatója, november 25-én táncmulatság, december 16-án Petőfi ünnepély, 31-én szil- . veszteri est. Ezek mellett természetesen lezajlottak a már¬cius 15-i forradalom és a Szent József nap ünnepi megemlé¬kezései is. Pontos szerepük volt immár a rendszeresen meg-
/p-J /
tartott húsvét előtti lelkigyakorlatoknak.
*
1924 folyamán nyolc hétfői estélyt tartottak, ahol többek között az elektromossággal, a csillagos éggel, a repülőgé¬pekkel és Zirc földrajzával ismerkedhetett meg a hallgató¬ság. Két színielőadás is volt, a Molnár és gyermeke valamint a Szent Páter esernyője c. darabok kerültek színre. Nagyot léptek előre a színvonalas ismeretterjesztő előadások ügyé¬ben, mivel sikerült egy jó minőségű vetítőgépet vásárolniuk. A szükséges összeget a ciszterci rend tagjai előlegezték meg az egyletnek azzal a feltétellel, hogy a visszafizetést ap¬ránként, a megtartott előadások bevételeiből fedezzék. Az a- dományozók a következők voltak: Szabó Otmár, Neuhold Özséb,
dr.Horváth Szaléz, dr.Horváth Konstantin, Mészáros Ervin és
/24 /
dr.Sántha Olivér. '
1925-ben vetődött fel, hogy célszerű és időszerű lenne immár egy önálló otthon építése, ami kizárólag az egyleti életet szolgálná. /25/ Rövidesen .egkezdódte, az építkezés előkészületei. Az apátság ingyen bocsájtott a rendelkezésük¬re egy nagyon jó fekvésű telket, a tulajdonjogot is átiratva nevükre. A zirci és környékbeli fuvarosok, iparosok és gaz¬dák természetbeni segítséggel járultak hozzá a munkákhoz. Bevételeik és a fent említett támogatások azonban még mindig kevésnek bizonyultak az épület megvalós ítá sához. Kérelemmel fordultak a népjóléti minisztériumhoz, és gróf Klebelsberg
t r "
Kunó kultuszminiszter közbenjárására 300 millió korona köl¬csönt kaptak az építkezésre, amely 1926.szeptember 20-án kezdődött meg. ^^^
1 1}
1927 juniusában dr.Szentes Anzelm perjel megszentelte és
( - /27
ideiglenesen felavatta az uj egyleti székház nagytermét.
A teljes egészében elkészült otthon ünnepélyes felavatá¬sára 1928.november 18-án került sor magasrangú vendégek je¬lenlétében - dr.Rott Nándor veszprémi püspök, dr.Virág Fe¬renc pécsi püspök, a katolikus legényegyletek országos elnö¬ke, Gubicza Ferenc országgyűlési képviselő stb. ^^^
1929-től a nagytermet kiadták mozi céljára, ahol hetente kétszer vetítettek a nagyközönség számára.
1931 említésre méltó rendezvénye volt Masszi József taní¬tó sorozata a könyvvitelről és az árkalkulációról. A tovább-
/29 /
képző előadásokon sokan vettek részt.
1932-ben nagy sikerű. iparkiállítást rendeztek az egylet termeiben, magas volt a résztvevők száma. ^^^
1934-ben Székely Artúr, 1935-től pedig Cser Cézár látta el az egyházi elnök tisztjét. Az addig évről-évre halogatott építési kölcsönt nem kellett visszafizetniük, mivel az állam segélyre változtatta át. Nagy tehertől mentesült az egylet ezáltal. 1934-ből szármázik az a hír is, miszerint az
egyleti tagok szakcsoportokat alakítottak a szakismeretekben való előrehaladás céljából. A következő "céhek" jöttek létre /a felsorolás vezetőjüket is jelzi/: szabók - Xeravits Jó¬zsef, cipészek - Piedl András, asztalosok - ifj.Lambert Ist¬ván, építőmunkások - Kasper József, vasmunkások - Ivanyics Pál, V/olf Károly, Nesztinger Vilmos, zenekedvelők, zeneér¬tők - Nyári Gyula. /32/
17
Az 1936-os jegyzőkönyvek érdekes javaslatokat tartalmaz¬tak arra nézve, hogy célszerű lenne valamennyi zirci egyesü¬let könyvtárát felmérni és az eredményt egy közös prospek-
/33 /
tusban megjelentetni. 1936-ban egyébként minden héten
tartottak közművelődési előadásokat. Február 11-én például
Ott Lajos beszélt a jellem és a világnézet kialakulásáról,
március 12-én pedig Tomai Károly a villamosságról és a rádi- /34/
orol.
1937-től kezdve a jegyzőkönyv egyre inkább csak az ülések személyi módosításait, a szavazások eredményeit tartalmazza, nem tér ki az események ismertetésére. A Zirc és Vidékében is mind kevesebb hiradás jelent meg az egyletről. Néhány ér¬dekességre azért sikerült még rábukkanni.
1940.november 10-én például műsoros erdélyi estet rendeztek, melyen szinte valamennyi zirci egylet, szervezet részt vett a házigazdák mellett /Cecilia énekkar, leventék, gazdaifjak stb./. /35/
1942.november 29-én egyházközségi sajtóünnepélyt- és le-gényegylet! sajtókiállítást rendeztek! valamint vásárt. ^^^ 1944-ben egyéb célokra igénybe vették az egyleti helyisé-
/37 /
geket a községi iktatókönyv bejegyzese szerint.
1946.március 22-ről származik az egyleti jegyzőkönyv u-. tolsó írása, amikor Kukoda Miklós plébánost egyházi, Scherer Endrét pedig világi elnöknek választották meg.
Az ezt követő időszakban országosan nemkívánatossá vált a mozgalom, s így elsorvadt a zirci legényegyleti élet is.

Székházuk építésének története:

     Mint fenntiekből kiderül, a legényegyletnek megalakulásakor és a rá következő években sem volt saját egyleti háza. Ezért magánházakban, kocsmahelyiségekben kellett meghúzódnia és működését folytatni. 
     A vezetőségben és a tagokban azonban, kezdettől fogva megvolt az akarat és a vágy, hogy saját egyesületi házat szerezzenek, mely igazi családi otthonává legyen a tagoknak, amelyben még intenzívebben szolgálhatják a legényegylet
magasztos célját.
     1910-ben elkezdtek egy házalapra tőkét gyűjteni, amely szépen gyarapodott. 867 korona gyűlt össze. Az egyházi elnök
Lang Ince dr. előterjeszti, hogy már több lakás ajánltatott az egyletnek, de olyan megfelelőt, mint a Kossuth Lajos utcában, a Punk-féle házban van, nem talált. Beszélt is már a tulajdonosnővel, aki hajlandó a legényegylet részére a lakást kiadni. Az 1910 március 7-én kiküldött szűkebb körű rendkívüli ülésen szerződést kötnek a legényegyleti lakáson özvegy Punk Ferencnével a Kossuth utcai lakásra 750 korona évi bérért. A legényegyleti ház ünnepélyes megnyitása: 1910. április 17. 1910. március 20-án a legényegyleti választmányi ülést már az új helyiségben tartották. Mivel a házrész több
helyiségből állt, határozatot hoztak a nem használt helyiségek bérbeadásáról. A különálló lakást 1 konyha, 1 szoba, lakatosműhely, és a fennmaradt kertet Bélán József 200 koronáért kivette bérbe. A különbejáratú szobát Holly Antal
veszi bérbe 160 koronáért. A padlás-bérbeadás ügyében Holly Antal Kiss József gőzmalmi üzletvezetővel beszél.
     Az 1911.február 2-án a házalapra 1553 korona 88 fillér állt rendelkezésre.
     Holly Antal 1913. október 1-jével felmondja a bérleti díjat a különbejáratú szobára. Az elnök célszerűnek tartaná, ha az
egylet a visszaadott helyiségben tanoncotthont létesítene, hogy a tanonc a szabadidejét ne az utcán töltse, hanem az
otthonban, és így hozzászokjék az egyleti élethez.
     Az egyházi elnök, dr. Magyarász Ferenc felhívására a rendkívüli gyűlés 1913. szeptember 8-án kimondja, hogy a
Holly úr által visszaadott lakást tanoncotthon részére átengedi, de a felügyeletet magának fenntartja. A tanoncotthon működtetésére szabályzatot állítanak össze. Az otthont a legényegylet által választott tisztikar vezeti, és látja el a vasárnapi
ügyeleteket. A tanoncotthon tagjaira havi 10 fillér tagdíjbefizetés kötelező.
     A tanoncotthon ünnepélyes megnyitása november 5-én volt.
     Az 1914. március 22-én tartandó választmányi gyűlésen Czobor Béla mint elnöki megbízott jelenti, hogy Grottó Móric
zirci lakos az egyesülettel egy házban lévő Weisz-féle üzlethelyiség bérbevétele végett a háztulajdonossal érintkezésbe lépett, s a bérbevett helyiséget ezután szívesen felcserélné a tanoncotthon helyiségével. Az ajánlott csere a felügyelet szempontjából az egyesületre nézve kedvezőnek bizonyult. A választmány a csere elfogadását helyesli.
     Az egylet világháború utáni ünnepélyes megnyitása 1921. március 20-án volt. Hogy hol, mely helyiségben volt az ünnepélyes megnyitás, arra nincs utalás. Valószínűleg a Hattyú szálló éttermében vagy a Punknétól bérelt régi helyiségben.

Mindenből kivették a részüket, és gyűjtögették a pénzt a leendő
házalapra és a ház bérletének kifizetésére.
Itt sajnos közbeszólt az első világháború és hosszabb időre
megállt a legényegylet működése.