„Pápay Sámuel” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8.–Pápa, 1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi csalá...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Papay_Samuel.jpg|200py|thumb]] |
| − | PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. | + | PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. március 8. – Pápa, 1827. május 31.) nyelvész, tanár, jogász. |
| + | |||
| + | Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő a szerzője. – Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét. | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
| 10. sor: | 12. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *ifj. SZINNYEI József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. | + | *ifj. SZINNYEI József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Budapest, 1878. |
*BADICS Ferenc: Az első magyar irodalomtörténet-író. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1897. 1. sz. | *BADICS Ferenc: Az első magyar irodalomtörténet-író. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1897. 1. sz. | ||
| − | *HUNGLER József: | + | *HUNGLER József: Pápay Sámuel. = Veszprémi Szemle, 1957. 1. sz. |
{{DEFAULTSORT:Papay Samuel}} | {{DEFAULTSORT:Papay Samuel}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap 2016. november 30., 18:00-kori változata
PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. március 8. – Pápa, 1827. május 31.) nyelvész, tanár, jogász.
Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő a szerzője. – Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét.
Művei
- Észrevételek a magyar nyelnek a polgári igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról...Veszprém, 1807.
- A magyar literatúra esmérete. Veszprém, 1808. (Magyar Minerva 4.) Reprint: (Utószó: HUNGLER József.) Veszprém, 1986.
Irodalom
- ifj. SZINNYEI József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Budapest, 1878.
- BADICS Ferenc: Az első magyar irodalomtörténet-író. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1897. 1. sz.
- HUNGLER József: Pápay Sámuel. = Veszprémi Szemle, 1957. 1. sz.
