„Padányi Bíró Márton” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb PADÁNYI BIRÓ Márton, Bíró Márton (Padány, 1696. ápr. 15.–Sümeg, 1762. aug. 10.) r. k. püspök, főispán, író. ...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Padanyi_Biro_Marton.jpg|200pxthumb]] |
− | PADÁNYI BIRÓ Márton, Bíró Márton (Padány, 1696. | + | PADÁNYI BIRÓ Márton, Bíró Márton (Padány, 1696. április 15. – Sümeg, 1762. augusztus 10.) r. k. püspök, főispán, író. |
=Élete= | =Élete= | ||
18. sor: | 18. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
− | *PEHM [MINDSZENTY] József: | + | *PEHM [MINDSZENTY] József: Padányi Bíró Márton. Zalaegerszeg, 1934. |
− | *TÜSKÉS Gábor: | + | *TÜSKÉS Gábor: Padányi Bíró Márton és a dunántúli protestantizmus. = Veszprémi Történelmi Tár, 1989. 2. Veszprém, 1989. |
− | *EGERSZEGI Ferenc: | + | *EGERSZEGI Ferenc: Padányi Bíró Márton 1696–1762. = Történelmi köveken. Sümeg, 1991. (Sümegi írások 3.) |
− | *BODOSI György: | + | *BODOSI György: Padányi Bíró Márton feddő levele. (v.) = Somogy, 1997. 5. sz. |
{{DEFAULTSORT:Padanyi Biro Marton}} | {{DEFAULTSORT:Padanyi Biro Marton}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap 2016. június 25., 14:35-kori változata
PADÁNYI BIRÓ Márton, Bíró Márton (Padány, 1696. április 15. – Sümeg, 1762. augusztus 10.) r. k. püspök, főispán, író.
Élete
Középiskoláit valamelyik jezsuita kolostorban kezdte, és Nyitrán, a piaristáknál fejezte be. Nagyszombatban filozófiát és teológiát tanult, 1723-tól plébános Bicskén. 1729-ben nevezték ki veszprémi kanonokká és felsőörsi préposttá. A préposti javadalmat és a templomot a protestánsoktól visszaszerezte, a prédikátort eltávolította, és templomot itt is helyreállította. 1740-től nagyprépost. 1745. márc. 18-tól a Veszprémi Egyházmegye püspöke, a megye főispáni székébe pedig az év május 13. napján iktatták be. Rendeztette a veszprémi vár területét: három kanonoki házat építtetett, kijavíttatta a székesegyházat, és Ő állíttatta a Szentháromság-szobrot. A káptalannal és a várossal sokat hadakozott, ezért szívesebben tartózkodott Sümegen, ahol megépíttette a ma is álló püspöki palotát és a plébániatemplomot. Püspöki tevékenységét az egyházmegye látogatásával kezdte, amelynek anyaga 10 hatalmas kötetet tesz ki. Templomok, és iskolák tucatjait építtette vagy állíttatta helyre, amelyeknek jelentős részét a protestánsoktól, nem egy esetben erőszakos, hatalmi eszközökkel szerezte vissza. Az államhatalomnak az eretnekekkel szembeni kötelességeit fejtette ki az Enchiridion de fide c. munkájában, amely Bécsben (Győrben?) 1750-ben jelent meg. A könyv, vallási türelmetlensége miatt nagy vihart kavart, nemzetközi tiltakozásra a királynő elkoboztatta. Nagyvonalúan támogatott írókat műveik kiadásában, művészeket az alkotásban. Maga is sokat írt. Sümegen a plébániatemplom előtt bronz mellszobra, Marton László alkotása áll, a Sümegi Panteonban és Márkón a katolikus templom falán tábla őrzi emlékét. A veszprémi székesegyház altemplomában fehér márvány síremléke látható.
Művei
- Lelket őriző látogatás...Buda, 1747.
- Epistola pastoralis. 1755.
- Armatura fortium in fide. Taurini, 1756.
- Micae et spicae evangelico-apostolicae avagy evangyeliumi kenyérmorzsalékok és apostoli búzakalászok. 1–6. Köt. Győr, 1756–1762.
- Ünnep-napokon...mondott predikációk. Győr, 1761.
- Naplója. (Közli: HORNIG Károly.) Veszprém, 1903.
Irodalom
- PEHM [MINDSZENTY] József: Padányi Bíró Márton. Zalaegerszeg, 1934.
- TÜSKÉS Gábor: Padányi Bíró Márton és a dunántúli protestantizmus. = Veszprémi Történelmi Tár, 1989. 2. Veszprém, 1989.
- EGERSZEGI Ferenc: Padányi Bíró Márton 1696–1762. = Történelmi köveken. Sümeg, 1991. (Sümegi írások 3.)
- BODOSI György: Padányi Bíró Márton feddő levele. (v.) = Somogy, 1997. 5. sz.