„Nagy Ignác (író, újságíró)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb NAGY Ignác (Keszthely, 1810. okt. 7.–Pest, 1854. márc. 19.) író, újságíró. =Élete= 1840-ben az MTA levelező tagjává, 1842-...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Nagy_Ignac.jpg|200px|thumb]] |
| − | NAGY Ignác (Keszthely, 1810. | + | NAGY Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) író, újságíró. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
*Menny és pokol. (Humoreszkek.) Pest, 1846. | *Menny és pokol. (Humoreszkek.) Pest, 1846. | ||
*Szúnyogok. (Karcolatok.) Pest, 1848. | *Szúnyogok. (Karcolatok.) Pest, 1848. | ||
| − | *Magyar titkok. (Bev.: MIKSZÁTH Kálmán.) 1–3. Köt. | + | *Magyar titkok. (Bev.: MIKSZÁTH Kálmán.) 1–3. Köt. Budapest, 1908. |
| − | *Tisztújítás. (Utószó: SEREGI László.) | + | *Tisztújítás. (Utószó: SEREGI László.) Budapest, 1959. |
| − | *Uracsok és arszlánnők. (váll. SZIGETHY Gábor.) | + | *Uracsok és arszlánnők. (váll. SZIGETHY Gábor.) Budapest, 1980. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *SZABOLCSI Lajos: | + | *SZABOLCSI Lajos: Nagy Ignác vígjátékai. Adalék a magyar dráma történetéhez. Budapest, 1911. |
| − | *WÉBER Antal: A magyar regény kezdetei. | + | *WÉBER Antal: A magyar regény kezdetei. Budapest, 1959. |
| − | *HEGEDŰS Géza: | + | *HEGEDŰS Géza: Nagy Ignác (1810–1854). = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Budapest, 1992. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. május 10., 17:50-kori változata
NAGY Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) író, újságíró.
Élete
1840-ben az MTA levelező tagjává, 1842-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Apja Keszthelyen Festetics György tiszttartója volt. Középiskoláit távoli városokban végezte, 1829-től Pesten élt. 1831-ben fejezte be tanulmányait és a kamarai számvevőségnél helyezkedett el. Hivatali munkája mellett lett népszerű újságíró, az életképek műfajának magyar megteremtője. Kezdetben németül írt. A magyar irodalommal az Auróra c. folyóirat révén ismerkedett meg. Korának egyik legsokoldalúbb, modern újságírója és szerkesztője. Először a Rajzolatokat, 1837-től a Jelenkort szerkesztette. Fontos vállalkozása volt 1840-ben a Színműtár, 1849-ben a Hölgyfutár c. irodalmi napilap indítása. Közéleti, újságírói munkássága mellett szépírói tevékenysége is jelentős volt. Kezdetben verseket és elbeszéléseket írt, majd áttért a színműírásra. Legnagyobb sikerét a Tisztújítás c. politikai vígjátékával aratta. Egyesüljünk c. vígjátékának részben Balatonfüred a színhelye. Humoros köteteit szívesen olvasta a pesti közönség. Népies alakja Szájas Éva, felsőörsi kofa, aki falusi kiszólásaival teremtett hangulatot.
Művei
- Egyesüljünk. Vígjáték. Buda, 1839.
- Beszélyek. 1–3. Köt. Buda, 1843.
- Torzképek. 1–4. Köt. Pest, 1844.
- Bors és paprika. Pest, 1845.
- Hajdan és most. 1–2. Köt. Pest, 1845.
- Menny és pokol. (Humoreszkek.) Pest, 1846.
- Szúnyogok. (Karcolatok.) Pest, 1848.
- Magyar titkok. (Bev.: MIKSZÁTH Kálmán.) 1–3. Köt. Budapest, 1908.
- Tisztújítás. (Utószó: SEREGI László.) Budapest, 1959.
- Uracsok és arszlánnők. (váll. SZIGETHY Gábor.) Budapest, 1980.
Irodalom
- SZABOLCSI Lajos: Nagy Ignác vígjátékai. Adalék a magyar dráma történetéhez. Budapest, 1911.
- WÉBER Antal: A magyar regény kezdetei. Budapest, 1959.
- HEGEDŰS Géza: Nagy Ignác (1810–1854). = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Budapest, 1992.
